„Bárki, aki csatlakozni akar Ukrajnához az ország védelmében, kérem, jöjjön. Fegyvereket fogunk adni nektek” – tette közzé felhívását múlt évben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal a háború kitörése után. Érkeztek is nem kevesen Ukrajnába, akik olyan katonai csoportokba tagozódtak be, mint a kifejezetten külföldi jelentkezők számára felállított Nemzetközi Légió.
Idén nyár elején jelent meg a kijevi Majdan-téren egy emlékmű, amit az ukrán fegyveres erőket segítők tiszteletére emeltek. Ezen az adott országok zászlói kaptak helyet, illetve számmal is jelölték, hogy hányan érkeztek onnan harcolni. Eszerint legalább ketten Magyarországról is kiutaztak a frontra. Ezzel viszont az a gond, hogy
a magyar törvények szerint tiltott toborzásnak minősül az, ha valaki a szövetséges fegyveres erőkön kívül más ország haderejébe önként belép
– olvasható a novekedes.hu-n.
A lap emlékeztet, hogy az év elején rendőrségi eljárás indult egy magyar férfival szemben, aki Ukrajnába ment harcolni az oroszok ellen, amit az ellenzéki média úgy keretezett, hogy a hatóságok oroszpártiak. csakhogy ugyanezen jogszabály miatt korábban pontosan ezért, azaz háborús bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el első fokon egy férfit, aki 2015 és 2017 között az orosz szakadárok oldalán harcolt az ukrán hadsereg ellen.
Általában egyetlen állam sem szereti, ha a hadra fogható polgárai külföldre mennek katonáskodni, ezért kevés példát lehet felhozni arra, ahol ezt a területet teljesen szabályozatlanul hagyják. Számos, Magyarországhoz közeli országban is törvény tiltja ezt, többek között Csehországban is. Ennek dacára az augusztusi hivatalos adatok szerint eddig 146 cseh polgár állt be az ukrán seregbe, ráadásul legálisan: az ottani jogszabályok hagynak ugyanis egy kiskaput, miszerint az ország állampolgárai elnöki engedéllyel beléphetnek egy másik ország hadseregébe. Szlovákiában a legfőbb alkotmányos közszereplő szintúgy kivételt adhat a tiltás alól.
Magyarországon is van ilyen lehetőség?
A Köztársasági Elnöki Hivatal a novekedes.hu megkeresésére azt közölte, hogy Magyarországon a köztársasági elnök nem rendelkezik a csehországihoz hasonló mentesítési jogkörrel. Ennek megfelelően nem is érkezett ilyen kérelem a Sándor-palotába. A portál megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, és végül a Belügyminisztériumot is, mindkét helyről azt tudták meg, hogy a tárca irányítása alatt ilyen hivatal nincs.,
Vagyis a fentebb említett két magyar, akik Ukrajnába mentek harcolni, engedély nélkül tették, azaz rendőrségi eljárás indulhat ellenük, ha hazatérnek.