"Ez a hír egyáltalán nem igaz. Valaki valamit félreértett. Nincs területi lezárás, minden területen ugyanúgy zajlanak tovább a váradások" – mondta az InfoRádióban Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese arra reagálva, hogy megjelent a sajtóban, a tigrisszúnyogok elterjedése miatt egyes területeken nincs véradás.
Az OVSZ szakmai vezetője közölte, hogy Budapesten a XVI. kerület, a XXII. kerület, illetve Szeged számít a szúnyogcsípés szempontjából kockázatos területnek, és a véradásból az esik ki, aki ezekről a területekről jelentkezik, és pontosan emlékszik arra, hogy egy átlagostól eltérő méretű, színezetű szúnyog, vagyis tigrisszúnyog csípte meg az elmúlt 30 napban.
(Photo by Smith Collection/Gado/Getty Images).
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, mi van akkor, ha nem vesszük észre, mi csíp meg minket, és sokszor már csak magával a csípéssel szembesülünk. Nagy Sándor szerint viszont nem minden szúnyog hordozza ezt a fertőzést, nem mindenki kapja el a fertőzést, ráadásul ha elkapjuk, akkor is általában tünetmentes a betegség lefolyása. Miután ez egy kicsi kockázat, adminisztratív módszerrel kezelik.
"Senkinek nem kell félni attól, hogy mostantól a vérkészítmények veszélyesebbek lennének, mint korábban,
hiszen ugyanezt a gyakorlatot folytatjuk most már évek óta. Tavaly és tavalyelőtt is voltak érintett kerületek az országban, és nem volt fertőzésátvitel" – jelentette ki Nagy Sándor.
Tehát az érintett kerületekben és Szegeden élő lakosok akkor is mehetnek vért adni, ha van olyan szúnyogcsípésük, amiről nem tudják megállapítani, milyen szúnyogtól származik. A tájékoztatóban kép is szerepel a szúnyogról, leírás is van róla, de nem azt kérdezik meg, hogy "Önt megcsípte-e?", hanem azt, hogy "Emlékszik-e rá?", mert ha nem emlékszik, akkor úgy tekintik, hogy nincs ilyen kockázat.
Ha utólag mégis kiderül, hogy az illető Nyugat-nílusi lázban szenved és vért adott, akkor felderítik az esetet. Kivizsgálják, hogy mi lett a vér a sorsa, és tájékoztatják a kórházat. "Több évre visszamenőleg nem volt ilyen eset, és ez egy nagyon szűkülő kockázat, hiszen nagyon sok körülménynek kell ahhoz együtt állnia, hogy ebből valóban komoly szövődmény legyen" – mondta Nagy Sándor, és hozzátette: aggodalomra semmi okuk sem a vért adóknak, sem azoknak, akik kapnak.
Idén ráadásul a jelentések száma picivel alacsonyabb, mint a tavalyi időszakban volt, noha évről évre azt lehet olvasni, hogy egyre nagyobb számban vannak jelen a tigrisszúnyogok. Nagy Sándor azt mondta, figyelik a helyzetet, és ha azt látnák, hogy durván növekvő tendenciát mutat, akkor kellene gondolkodni azon, hogy miként lehetne más módszerrel csökkenteni a kockázatot. Ha egy adott területről túl sok jelzést kapnának, akkor dönthetnek úgy például, hogy ott ne legyen véradás.
Megjegyezte:
ha nagy területeken nem vennének vért, akkor az ellátás biztonságát kockáztatnák, hiszen napi 1600-1800 jelentkezőre van szükség,
nem mondhatják, hogy 500 vérrel kevesebbet vesznek.
"A világ is küzd ezzel a kérdéssel. Európában sok országban ugyanezzel a jelenséggel szembesülnek. Lehet, hogy el fog jönni az idő, amikor azt mondjuk, ez már egy olyan szintű kockázat, hogy valamilyen laboratóriumi vizsgálattal kell csökkenteni ezt a kockázatot. Jelenleg még nem tartunk itt" – mondta Nagy Sándor.