"A Netanjahu-kormány egy széles körű igazságügyi reformot kezdeményezett 2022 év végén. Ezt az igazságügyi reformcsomagot nem fogadták el teljes mértékben, mivel 2023 első hónapjaiban nagy tüntetések zajlottak Izraelben, és tartanak mind a mai napig" – mondta az InfoRádióban Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
A Netanjahu-kormány ezért több részre felbontotta ezt az igazságügyi reformcsomagot hétfőn, és az izraeli parlament elfogadta az úgynevezett indokoltsági törvénytervezetet. Ez a törvény megszünteti azt a jogát az izraeli Legfelsőbb Bíróságnak, hogy "az észszerűség vagy az indokoltság okán megsemmisíthessen különböző kormánydöntéseket".
A felhatalmazást az izraeli Legfelsőbb Bíróság hosszú éveken keresztül legfőképpen különböző kormányzati személyi kinevezések kapcsán alkalmazta.A Netanjahu-kormány célja, hogy a kormány által meghozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróság ne semmisítse meg ezzel a indokkal. Ez legfőképpen a különböző magas szintű személyi döntések meghozatalához alkalmas, mint például a Legfelsőbb Ügyész kinevezésekor.
Miért ennyire fontos az izraeli állampolgároknak?
Izraelben sztrájkba léptek az orvosok, munkabeszüntetéssel fenyegetnek a pilóták, és nagyon sok tartalékos nem hajlandó felvenni a szolgálatot, utcai tüntetések vannak, és a demonstrálók összecsapnak a rendőrséggel. A forrongásokat a szakértő azzal magyarázza, hogy a modern Izrael egy fiatal állam, melynek közjogi rendszere nem forrt ki abból a szempontból, hogy nincsen alkotmánya, és alaptörvénynek szabályozzák azokat a kérdéseket, melyben megegyezett az izraeli parlament a modern Izrael függetlenségének kikiáltása, vagyis 1948 óta.
Ezek az alaptörvények szabályozzák az ország működését, de számos kérdésben nincsen ilyen szintű szabályozás, és az ország közjogi rendszere folyamatosan alakul. Maga Izrael önmeghatározása szerint egy zsidó és demokratikus állam, és ennek az "iker-identitásnak" a kialakítása évtizedeken át tartó folyamat.
Az igazságügyi reformtervezetet ellenző izraeli polgárok attól tartanak, hogy Izrael nem olyan irányba fejlődik, mint ahogy azt ők elvárnák, mert nem egyenlően lesz zsidó és demokratikus,
hanem a végrehajtói hatalom túlzott hatalmat nyer az igazságügyi rendszerrel szemben.
Az igazságügyi reformnak három aspektusa van: minden politikai párt egyetért abban, hogy módosítani kell a Legfelsőbb Bíróság jogkörén, és ezt valamilyen formában újra kell szabályozni, esetleg szűkíteni. Abban viszont nem értenek egyet, hogy miként és milyen jogokat kellene szűkíteni, korlátozni a Legfelsőbb Bíróságnál. Ilyen a most elfogadott észszerűségi szabály, amelyet az ellenzékiek hosszú ideje kívánnak újraszabályozni, hogy ne legyen "szabad kártya" a Legfelsőbb Bíróság kezében.
Az izraeli polgárok attól is tartanak, hogy ez az első eleme az átfogó igazságügyi reformnak, amit majd olyan további javaslatok, törvények követhetnek, melyek felborítják a hatalmi egyensúlyt a különböző hatalmi ágak között. Csepregi Zsolt hangsúlyozta, itt nem elsősorban az autokrácia-demokrácia bipolaritásról van szó, hanem arról, hogy
a végrehajtói hatalomnak milyen joga lesz az igazságügyi rendszer felett.
A Netanjahu-kormány és szövetségesei szerint azoknál kell lennie a hatalomnak, akiket a polgárok megszavaznak. A választási rendszerhez tehát nem nyúlnak hozzá, inkább a végrehajtói hatalom, a törvényhozói hatalom, a parlament és a Legfelsőbb Bíróság közötti hatalmi egyensúly eltolásában érdekeltek. Az ellenzéki politikusok viszont valóban amellett érvelnek, hogy ez egy első lépése lehet egy olyan politikai reformfolyamatnak, ami sérti az ország demokratikus jellegét.
Mit hozhatnak a következő hetek?
Az ellenzék máris megígérte: ha hatalomra jut, akkor visszavonja ezt a reformot következő napokban. A szakértő szerint a jövő szempontjából a legfontosabb kérdés, ogy mit lép a legtöbb munkavállalót összefogó izraeli szakszervezet, a Hisztadrut. Elrendelhet teljes sztrájkot az országban, jelenleg is éppen sztrájkolnak az orvosok 24 órán keresztül. Ez számos fennakadást jelent, de a kérdés, hogy visszatér-e Izrael arra teljes leállásra, ahol néhány héttel ezelőtt volt.
A másik kérdés, hogy a tüntetések mennyire erősödnek fel, és újra kimehet-e több százezer vagy akár egymillió ember az utcára. Izrael csaknem 10 millió lakosú ország, és már volt arra példa tíz éve, hogy egymillióan voltak az utcán tíz évvel ezelőtt, egy másik tüntetéshullám során. A jelenlegi tüntetési időszakban is több százezer ezer főre nőtt bizonyos napokon a tüntetők száma, "tehát ezt is mindenképpen figyelni kell".
A Netanjahu-kormány stratégiája, hogy meghozta ezt számára fontos döntést az észszerűségi indoklás eltörléséről, és ezzel meg tudja tenni azokat a különböző személyi kinevezéseket, amik a kormány hatalomra jutása óta tolódnak.
Ilyen például Árje Deri korábbi belügyminiszter újra kinevezése, amit konkrétan ezzel az észszerűségi indokkal akadályoztak meg. Ezeket a lépéseket most megteszik, a továbbiakról pedig tárgyalni kívánnak novemberig.
"Nyilván a Netanjahu-kormány igyekszik letörni a tüntetések és a sztrájkoknak az élét azzal, hogy ez egy elhúzódó folyamat legyen, míg az ellenzék pedig igyekszik jelenleg minél rövidebb időtávon belül nyomást gyakorolni a kormányra, hogy változtasson a politikai magatartásán" – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a kérdés, mennyire érzi ennek sürgősségét a Hisztadrut szakszervezet, és mennyire helyeznek rövid távon nyomást az izraeli kormányra, hogy változtasson a politikáján, illetve hova fejlődnek az ellenzék és a kormány közötti tárgyalások, ha egyáltalán lesznek. Az ellenzék ugyanis úgy is ítélhet, hogy ezen a ponton az utcán tüntetésekkel és sztrájkokkal lehet változást elérni.
Izrael gyengül a politikai vita miatt
Most meggyengülni látszik az izraeli államhatalom, melyet az állam külső, illetve belső ellenségei is kihasználhatják. A Hezbollah vezetője például már kijelentette: Izrael meggyengül, és nem működhet erős államként. Az ország ellenségei a régióban figyelik a folyamatokat, a közép- és hosszútávon a szolgálatot megtagadó tartalékos katonák hiányozhatnak a katonai szolgálatból, mely a katonai műveletek hatékonyságát ez hosszú távon ronthatja. Izrael viszont olyan magasan felette áll képességeiben az ellenségeinek minden aspektusban, hogy ez rövid távon nem veszélyeztetheti a biztonságát.
"Ugyanakkor az, hogy egy relatíve nyugodt helyzetben megtagadják a szolgálatot a tartalékos katonák, az egy dolog, ha viszont kitörne egy háború, én nagyon kételkedem, hogy ezt a tartózkodásukat fenntartanák" – mondta Csepregi Zsolt. Hozzátette: a politikai instabilitás Izrael készenléti állapotát ronthatja, de egy háború kitörésekor a katonák visszatérnének az országba.