Minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás.
Az idén március 26-án, vasárnap
hajnali 2 órakor kell egy órával előbbre állítani az órákat hajnali 3 órára.
Legalábbis hivatalosan, de azért a műveletet már előző este, vagy aki vasárnap nem megy időre vhova, az felkelés után is végrejathatja.
Vonatok, buszok
Az óraigazítás több belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét érinti. Erről itt írtunk részletesen. >>>
A Volánbusznál néhány busz közlekedése módosul, az óraátállítás Érd, Kiskunhalas és Hódmezővásárhely térségében érint egyes járatokat.
Budapesten hajnali 2 és 4 óra között a közterületi kijelzők várhatóan nem üzemelnek.
- Mivel egyes járatokat az óraátállítás időpontja menet közben ér, a 918-as, 937-es, 938-as, 940-es, 943-as, 948-as, 950-es és a 950A, a 956-os, 964-es, 972-es, 972B, 980-as, 990-es, 992-es, 994-es, 996-os, 998-as és a 999-es busz esetében egy-két indulás időpontja is változik
- A 100E repülőtéri gyorsjárat változatlanul egész éjszaka közlekedik, de egyes járatok indulása néhány perccel módosulhat.
Még meddig?
A nyári és a téli időszmítást energiatakarékossági okokból először a világháborúk idején vezették be számos országban. Magyarországon 1954 és 1957 között alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. Az Európai Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás.
Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, hogy eltörli az óraátállítást, mégpedig úgy, hogy 2021-ben kelljen utoljára állítgatni. Hogy ez ne forgassa fel az egységes piac működését, egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot a kérdésről. A koronavírus-járvány, majd pedig az ukrajnai háború háttérbe szorította a kérdést, a várt döntések azóta sem születtek meg. Jelen állás szerint 2024-ben, vagyis jövőre kellene végső döntést hoznia a tagállamoknak.
Több mint hatvan országban működik több-kevesebb sikerrel óraátállítás, és mindenhol azon gondolkoznak, hogy törölhetnék el, nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári maradjon – mondta G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke az InfoRádiónak. Hozzátette, hogy az emberi szervezetre hatással van a kialakult ritmus megváltoztatása, de ennek mértéke eltérő lehet például a kor vagy az egészségi állapottól függően.
„A Magyar Alvásszövetség azt javasolja, hogy amikor erre a döntésre sor kerül, azt megelőzően legyen megfontolt, átgondolt vizsgálata annak, hogy melyik a célszerű” – mondta G. Németh György. Hozzáfűzte, hogy megoldás lehet, ha időzónát váltunk. Ez azt jelentené, hogy az ukrajnai, romániai időszámítás lenne érvényes nálunk.