Csak veszteséget termel a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómja – mondta az InfoRádiónak a projektet is felügyelő, a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. Ismertetése szerint nagyságrendileg annyiba kerül a létesítmény temperálása, ha kizárólag távhőt használnak hozzá, mint egy teljes budapesti kerület fűtése, amit elképesztőnek nevezett. Ez az elszállt energiaárak mellett nagyságrendileg 60 millió forintot jelent.
Mint Bősz Anett elmondta, a fővárosra úgy szabadultak rá ezek a költségek, hogy eredetileg a kész Biodóm működtetésre lett volna Budapest feladata. Ehhez képest megörökölték az óriási létesítményt, ami annyira nagy, hogy világrekorder lesz, már ha egyáltalán elkészül.
"Jelen állapotában gyakorlatilag betonfalakból és hatalmas acéloszlopokból áll, amelyek várnák, hogy állatkifutók legyenek belőlük. A csupasz, szerkezetkész, hatalmas épületben mindössze néhány pálmafa áll. Semmi más funkciót nem lát el a Biodóm most, csak ezeknek az őrzését. Ez egy dráma. További dráma az, hogy úgy alakították ki a Biodómot, hogy mindenféleképpen szükséges benne egy minimum hőfok. Ha ugyanis nem temperálják az épületet, akkor a tetőszerkezet elkezd megrongálódni, ugyanis a tetején a kívülről is látható háromszögek – két egyforma nincs és 6 millió forintba került darabja – egyszerűen összeesnek az időjárás viszontagságai hatására. Ezt hagyta örökül ránk a kormány, illetve az előző döntéshozó testületek, amelyek határoztak arról, hogy a három terv közül a legnagyobbat valósítják meg."
Vagyis muszáj fűteni a lényegében üresen álló épületet. Mivel ez amúgy is rendkívül drága, a Fővárosi Önkormányzat a költségek csökkentésére keresett egy olyan megoldást, amit Bősz Anett egyébként nagyon kedvel. A Széchenyi Fürdő régóta szolgáltat az állatkertnek meleg vizet a vízilovak medencéjébe. A fürdő forró, szinte közvetlenül a forrásból származó vizét most arra is használják, hogy a Biodómot fűtsék. Erre a hőmérsékletre már csak néhány fokot kell ráemelni a távhővel, amivel jelentősen megvágták a költségeket.
Január 1-jétől azonban úgy alakul a Fővárosi Önkormányzat költségvetése, hogy már ezt sem fogják tudni vállalni. Az épület állapotában emiatt – fűtés híján – romlás várható.
"Ha a Biodómnak nem megfelelő a belső hőmérséklete, akkor ezek a légbuborékok elkezdenek összeesni. Ezt leegyszerűsítve hasonlóan kell elképzelni, mint amikor egy vadkempingező rosszul érinti hozzá belülről a hátizsákját a kétfalú sátorhoz, és akkor a sátor két fala összeér, s azonnal beázik. Ha a légbuborék megmarad a sátor két rétege között, akkor az tartani tudja akár a nagyobb esőt is. Nem akarom ennyire leegyszerűsíteni a Biodóm tetőszerkezetének műszaki tartalmát, de sajnos ha nem megfelelő a belső hőmérséklet, akkor ezek a légbuborékok előbb-utóbb megadják magukat az időjárás viszontagságainak."
Bősz Anett úgy látja, a kormány szalad önmaga után a válsághelyzet közepén. "Próbálja nem ezt mutatni a kommunikációban, de alapvetően attól tartok, hogy még akár le is lóg a saját politikai térképéről a Biodóm, mert sokkal több a megmentendő intézmény a politikai terepasztalon, hiszen ott vannak a színházak, a múzeumok, a szociális intézményrendszer..." – mondta.
Bősz Anett szerint nagyságrendileg 40-45 milliárd forint ment már bele a Biodómba (az eredeti beruházás értékét 12-15 milliárdra becsülték). "És most a kormány nem hajlandó mondjuk évente egymilliárd forintot arra áldozni a központi költségvetésből, hogy a Biodóm ne pusztuljon. Mert ez csak erre elég, az építéstől nagyon messze van sajnos" – mondta.