A berlini kongresszuson az MSZP küldöttsége találkozott többek között a német, a spanyol és a finn kormányfővel, de számos kétoldalú, pártközi szocialista pártelnök is jelen volt, akik benne vannak a nemzetközi vérkeringésbe. A megbeszélésen arról volt szó, hogy
Magyarországnak nagy szüksége lenne az európai uniós forrásokra.
A társelnök szerint az MSZP azért lobbizik, hogy ezek a pénzek megérkezzenek Magyarországra, ugyanakkor jogos az Európai Uniónak az a félelme, hogy eddig is nagyon sokat kaptunk, "de nem oda mennek ezek a pénzek, ahová szánják".
Kunhalmi Ágnes egy példát említett: a panelprogram 2010 előtt a szocialista kormányok legsikeresebb programja volt –, melyet nagyrészt az Európai Unió fizetett már akkor is – azonban ezt követően a Fidesz eltérítette ezeket a forrásokat. "Nem túlzás azt mondanom, ha az elmúlt 12 évben ezeket a pénzeket arra használták volna, hogy a panellakásokat és a Kádár-kockákat felújítsa Orbán, és a szigetelést megcsinálja, az ablakokat, ajtókat kicserélje, már kész lennénk az egész országban" – fogalmazott.
A lobbizásra a kongresszuson úgy reagáltak, hogy szigorúnak kell lenniük, ugyanis a korrupciót el kell kerülni, és a jogállami követeléseket be kell tartani. Megjegyezte: több szakértő szerint ezek a pénzek máshova mennek, de jelezték, hogy mindenféleképpen szükségük van ezekre a forrásokra.
Az MSZP társelnöke szerint a források megszerzése a kormánytól függ, mert ők vannak döntési pozícióban. Mint mondta, az MSZP azért szavazott tartózkodással a magyar parlamentben az Európai Bizottságnak kiküldött vállalásoknál a jogállamiság és korrupció tekintetében, mert
"magyar képviselő nem szavazhat az európai uniós források ellen"
még akkor sem, ha nem látják, hova mennek majd ezek a pénzek.
Kunhalmi Ágnes szerint az ellenzéknek csak az a lehetősége maradt, hogy az ilyen európai találkozókon a szocialista vezetőknek elmondja: Magyarországnak égető szüksége van a pénzre. Emellett itthon felhívják a kormány figyelmét, hogy "ne veszekedjen Brüsszellel tovább", hanem tegyen azért, hogy ezek a pénzek ide jussanak.
Megjegyezte: érdekesnek tartják az unióban, hogy Orbán mindent megszavaz, miközben itthon hadjáratot indított a magyar társadalomban a szankciók ellen. Nem értik, hogy a magyar társadalom nem tud arról, hogy Orbán Viktor megszavazta és támogatta a szankciókat. Egyetértenek abban, hogy senki sem szeretne katonákat küldeni a háborúba. "Én magam országgyűlési képviselőként megszavaztam a parlamentben, ennek ellenére egy egész országnak hazudta Orbán, hogy én magam, a pártom és az ellenzék is katonákat akar küldeni" – mondta.
A kongresszuson azt mondták, az unió kezében csak a szankciós politika marad, mert csak így lehet hatást gyakorolni Oroszországra, hogy befejezze a háborút. Kunhalmi Ágnes szerint a nyugati vezetők nem tudják – miután ott kiegyensúlyozottabbak a médiaviszonyok–, hogy Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, mi zajlik valójában.
Válságkezelés
A szociáldemokrata- és baloldali miniszterelnökkel azt beszélték át, hogy tanulni kell az előző évek válságaiból, és nem szabad visszatérnie az uniónak ahhoz a megszorító politikához, amely korábban jellemezte a válságkezelést.
"A válságok permanenssé kezdenek válni, erre be kell rendezkednie Európának és a világnak is"
– jelentette ki.
Szerinte inkább jóléti, szociális intézkedésekre van szükség, és meg kell szakítani azokat a megszorító politikákat, amelyek korábban jellemezték a válságkezelést. Le kell számolni a megszorító politika ciklikusságával. Ezt Kunhalmi Ágnes október 22-én, az MSZP kongresszusán is ajánlani fogja, mikor elnöki pozícióért kandidál.
Az MSZP társelnöke szerint Orbán Viktor is a megszorító politikát választotta: megszüntette a rezsicsökkentést, emelte az adót, ami a katások és a kis adózók tekintetében történt. "Ez mind azt jelenti, hogy nem azt a politikát folytatja, ami a szociális- és az energiabiztonságról szól. Az más kérdés, hogy közben mit kommunikál" – tette hozzá Kunhalmi Ágnes.