Mint Kunhalmi Ágnes az Indexnek adott interjúban kifejtette, két okból indul ismét a társelnöki pozícióért: egyrészt felelősséget érez az MSZP és a hazai baloldal jövőjéért, másrészt korábban úgy volt két évig pártelnök, hogy a választásra készülve egy keretrendszer szabta meg a munkájukat, és most kipróbálná magát enélkül, a tartalmi munkára koncentrálva.
Egyelőre nem tud arról, lesz-e riválisa a női társelnöki pozícióért, de "semmi sincs kizárva". Szeptember elején indul a tisztújítás, október 22-én zárul.
A férfi társelnöki posztért Tóth Bertalan nem indul újra - Kunhalmi Ágnes nem árulta el, ki pályázik arra a posztra. "Úgy tisztességes, ha a férfiágon is meghagyjuk az indulás bejelentésének lehetőségét az érintetteknek" - mondta.
Annak hátteréről, hogy Ujhelyi István bejelentette indulási szándékát, majd ezt visszavonta, Kunhalmi Ágnes azt mondta: politikustársának az a kijelentése, hogy elhervadt a szegfű, nem találkozott a tagság egyetértésével.
"Érteni véltem István törekvéseit, de szerintem nem vette kellő mértékben figyelembe azt a környezetet, amelyben az MSZP-nek vagy bármelyik ellenzéki pártnak ma politizálnia kell. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mostanra kiteljesedett, függőségi viszonyok milliói alakultak ki, a közigazgatás teljes bekebelezése, a propagandagépezet működtetése szinte lehetetlenné teszik, hogy jelentős erőforrások nélkül egy új kezdeményezés széles társadalmi bázist építsen. Az ellenzék pedig épp addigra fogott össze, mire a NER kiteljesedett." Hozzátette: szerinte nincs elhervadva a szegfű.
Kunhalmi szerint egyébként az MSZP alapvető problémája nem szervezeti jellegű, hanem tartalmi, politikai, ezért Ujhelyi javaslataival ellentétben nem szervezné át a pártot (utalás az esélykörökre), illetve most nem is nevezné át.
A női posztért újrainduló politikus beszélt még arról, hogy
- a súlyos választási vereség után gondolkodott azon, hogy lemondjon, de a szűkebb pártközössége és a hazai baloldal is a folytatásra buzdította.
- a választási kampányban ő nem akart putyinozni (a szociális biztonságra és a békére koncentrált volna), de az ellenzéki politikusok többségét nem tudta meggyőzni.
- az MSZP az egyetlen, amely első helyre teszi azt, hogy erőteljesen mérsékelni kell a társadalmi különbségeket, mert azok növekedése végső soron szétveri a társadalom kohézióját, civilizált működését.
- a többi ellenzéki párttal nem kell összeolvadnia az MSZP-nek, de szorosabbra kell fűzni az együttműködést olyan struktúrák felépítésével - akár koalíciókötésekkel vagy uniópártokkal -, mint például a CDU-CSU kapcsolata.
- a szociáldemokrata és a liberális gondolkodás sokban hasonlít, de nem férne meg egy pártban, viszont egy szövetség létrejöhetne. Ebben a Momentumot látják lehetséges partnernek, ha "a párt meghaladja mostani, jórészt rétegpárti jellegét".
- az EP-választáson szerinte együtt kellene indulnia az ellenzéki pártoknak (erről döntés az MSZP-ben még nincs, a véleményét fogalmazta meg; a Jobbik egyébként önálló indulást tervez, ahogy jelenleg a Párbeszéd is).