Totyik Tamás szerint a határozat legfontosabb megállapítása az, hogy a januári kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű volt, és a szakszervezetek nem veszélyeztették a gyerekek életét, egészségét. Annak ellenére sem, hogy járványügyi helyzet volt, hiszen a még elégséges szolgáltatásban vállalt kötelezettségnek a pedagógusok eleget tettek. A PSZ alelnöke ugyancsak rendkívül fontosnak tartja, hogy a Kúria szerint a másodfokon eljáró bíróság jogot sértett, miután a kormány már a meglévő sztrájkra kiterjesztette az ellenkeresetét, holott a szakszervezetek arra vonatkozó javaslatát nem vitatta. A kormány ugyanis azt vitatta, hogy van-e joguk – járványügyi helyzetben – sztrájkot szervezni – magyarázta Totyik Tamás megismételve, hogy a taláros testület mindkét esetben kimondta, hogy a szakszervezetek jogszerűen jártak el.
A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre jelképesnek tartja a Kúria hétoldalas állásfoglalását, amit elemezni fognak jogászok bevonásával. A PSZ-alelnök szerint az biztos, hogy
a köznevelési törvénybe beemelt korlátozó módosítás szinte lehetetlenné teszi a sztrájkot,
hiszen arra kizárólag akkor van lehetősége a tanároknak, amennyiben lyukas órájuk van, vagy épp nem végeznek oktató-nevelő munkát. Totyik Tamás hozzátette, hogy tovább keresve a sztrájknak a lehetőségét, a Kúria döntése alapján nemzetközi színtérre fogják vinni a kérdést. A szakszervezeti vezető üzenetértékűnek véli azt is, hogy a taláros testület egyértelműen kimondta: a szakszervezetek szervezhetnek sztrájkot, illetve hogy egy figyelmeztető sztrájknak eltérő elbírálás alá kell esnie, mint egy rendes sztrájknak, holott a kormány ezeket próbálta egybemosni.
Érdeklődésünkre azt is közölte, hogy az illetékes kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalássorozat következő fordulójára augusztus 10-én kerülhet sor, amivel kapcsolatban, a Kúria döntése ellenére sem túlzottan bizakodó. Totyik Tamás szerint a nagy kérdés „a gazdasági helyzet, illetve az, hogy az Európai Bizottság hajhatatlansága hová fog vezetni”. A szakszervezetek ugyanis
elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány egy 10 százalékos (már meglévő) béremeléssel „szúrná ki a szemüket” a 15-16 százalék körüli infláció mellett.
Valamint elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány nem kíván engedni a tanárok munkaterheiből, jóllehet azt ő maga is elismerte, hogy európai összevetésben Magyarországon a legrosszabb ezen a téren a helyzet – jegyezte meg a PSZ alelnöke.
Totyik Tamás azt nem merte kijelenteni, hogy napirenden lenne tanévkezdésre egy újabb sztrájk - mint fogalmazott, egyelőre más alternatívákban próbálnak gondolkodni (lassító sztrájk vagy más, nem munkamegtagadáson alapuló figyelemfelhívás), a jogszabályokat az utolsó betűig betartva. Így például írásos papírjuk van a Klebelsberg Központtól, hogy a tanítási órákat 50 százalékkal meg kell emelni a felkészülésben, tehát ez mondjuk 26 tanítási óra esetében 39 órás munkaidőt jelent. Ehhez jön még, hogy a tanároknak heti 1 órát a szülői kapcsolattartásra, versenyeztetésre, stb. kell fordítaniuk. Totyik Tamás szerint viszont ami a 40 órán felül esik, azt túlmunkaként ki kell fizetni, máskülönben azt tanácsolja a pedagógusoknak, hogy legyenek szívesek megtagadni a munkát. „Nem a tanítási órákat, hanem azokat a plusz feladatokat, amiket rájuk próbálnak róni. Majd meglájuk, hogy akkor az oktatási intézmények hogyan tudnak működni” – magyarázta.