A pedagógus szakszervezetek képviselői nem közvetlenül Pintér Sándor belügyminiszterrel, hanem Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, valamint Kisfaludy László helyettes államtitkárral egyeztettek kedd délután.
Ennek során, mint azt a PSZ alelnöke megjegyezte, egy nagy előrelépés történt: a tavaly október óta tartó tárgyalások során most először kaptak írásos anyagot a kormány részéről, amit egyébként a közösségi oldalukon nyilvánosságra is hoztak. Totyik Tamás a BM ajánlatában foglaltakat már kevésé tartja „hatalmas” horderejűnek. Egy kivétel mégis akad, amiben szerinte már a csütörtöki napon meg lehetne állapodni, nevezetesen hogy szeptember 1-jétől 22 órában maximalizálják a neveléssel-oktatással foglalkozó kollégák, továbbá a pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek gyermekek körében tölthető maximális idejét, ami momentán a 40 órát is elérheti, amit a szakszervezetek „eléggé veszélyesnek és fárasztónak” tartanak.
Ami a bérek kérdést illeti, a PSZ alelnöke szerint „nagyon érdekes” helyzet állt elő, ugyanis az Európai Bizottság által még jóváhagyásra váró bérkompenzáció első részét – az idei 10 százalékos ágazati pótlékkal – a kormány felhasználtnak tekinti, noha még nincs aláírt megállapodás. Emellett a következő két évben legalább további 10-10 százalékos béremelésre kerülne sor, derül ki a tárca által jegyzett dokumentumból. Totyik Tamás szerint
mindezzel csak „csökkentik a lék nagyságát a hajón, de a süllyedést nem fogják tudni megoldani”,
hiszen még ezzel is jócskán elmaradnak majd az átlag pedagógusbérek más diplomás átlagkeresetektől, és így az alapvető tanárhiány sem lesz megoldott.
Meglátása szerint a kormány olyan érzést kellett a tárgyalások során, minthogyha tisztában lenne azzal, hogy mekkora gazdasági válság lesz a következő időszakban, és emiatt azzal számol, hogy a versenyszférából sok diplomás tanár visszatér majd a köznevelés rendszerébe. Totyik Tamás ezzel szemben arra számít, hogy a válság legfeljebb a nagyon alulkvalifikáltakat fogja érinteni, a diplomásokat nem.
Azzal kapcsolatban, hogy az új törvényi szabályozás lényegében elvette a sztrájk szervezésének a jogát a pedagógusoktól, a PSZ alelnöke ismételten arra hívta a fel a figyelmet, hogy mindezzel a kormány csak „kiengedte a szellemet a palackból”, ugyanis míg egy sztrájk szabályozott jogi környezetben történhetett volna, addig a polgári engedetlenség, mint egyetlen megmarad „fegyverük”, a köznevelés működőképtelenségét is előidőzítheti. „Még ha bármilyen jogi eszközzel is fellép a kormány… szeretném megkérdezni, ha kirúgják a kollégát, kivel fogják pótolni?
Így is 15 500 tanár hiányzik a rendszerből; ha most 10 ezret kirúgnak, mit fognak kezdeni a rendszerrel?”
– tette fel a kérdést Totyik Tamás, „rendkívül érdekesnek” titulálva a kormány magatartását. Ígérete szerint a jövőben is folytatni fogják a figyelemfelhívó akciókat, mindamellett, hogy a sztrájkjogról sem kívánnak lemondani, ezért annak kérését nemzetközi fórumok elé fogják tárni.
A PSZ alelnöke egyébként arra számít, hogy idővel a társadalom is azt fogja mondani, hogy elég abból a helyzetből, hogy egy énektanár tart matematika órát, és hogy a saját gyermekeink jövőjét áldozza fel a kormány.
A pedagógus szakszervezetek legjobb tudomása szerint óvodai dolgozókból legalább 6 ezer, általános iskolai és gimnáziumi tanárból 9,5 ezer hiányozhat. A szakképzésről nincs pontos adatuk, de az indikátor rendszerben, amit az Eötvös Loránd Kutatóhálózat adott ki a köznevelésről, 13 ezer fős hiányt említenek, amit Totyik Tamás túlzónak tart, de a 4-5 ezer fős hiányban biztos. Mindebből következően
15 százalék körül vannak a betöltetlen állások
– tette hozzá.
Végül, de nem utolsó sorban azt is megjegyezte, hogy amennyiben szeptemberig sem tudnak megegyezni, akkor rendkívül kétséges lesz a tanévkezdés sok intézményben, amit szerinte a tárgyalások során a kormánydelegáció is érzékelt, csak úgy tűnik, hogy nincs a kezükben olyan eszköz, amivel ezeket a problémákat meg tudja oldani.