Rusvai Miklós a majomhimlőről: az 1979 előtt születettek se áltassák magukat

Rusvai Miklós tájékoztatása alapján jelenleg 1019 majomhimlős esetről tudni a világ huszonkilenc országban. Azzal kapcsolatban, hogy erre mennyire kell odafigyelni, a víruskutató úgy fogalmazott, hogy a helyi hatóságoknak föltétlenül. Meglátása szerint rendkívül fontos elsősorban a kontaktkutatás, tehát a már azonosított fertőzöttek környezetében élők, illetve azok földerítése, akikkel a közelmúltban érintkeztek.

A szakember megjegyezte, tulajdonképpen az utolsó egy hét esetszám-növekedése az intenzív kontaktuskutatásnak köszönhető, és őszintén reméli, hogy ez olyannyira eredményes lesz, hogy pár héten belül sikerül majd felszámolni ezt a még mindig korlátozott körben, de a Föld huszonkilenc országában szinte egyidejűleg jelentkező „járványt”.

A víruskutató megerősítette, a betegség tárgyakkal is terjedhet. Mint magyarázta, a majomhimlő kórokozója a Orthopox vírusok közé tartozik, amelyek nagyon jó ellenállóképességgel rendelkeznek: a környezetben hetekig, de akár hónapokig is túlélhetnek, tehát a tárgyak felületén is viszonylag hosszabb ideig megmaradhatnak. Példaként Spanyolországot említette, ahol a terjedés egyértelműen egy szaunához volt köthető. Itt leginkább tárgyakkal (törülköző, fekvőpad és egyéb berendezések) terjedt a betegség a detektált esetek között – fejtette ki.

Korábban szó esett arról, hogy az 1979 előtt születettek talán kevésbé vannak veszélyben, miután ők még kaptak himlő elleni oltást. Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Mi, 1979 előtt születettek áltathatjuk magunkat azzal, hogy védettek vagyunk, de ez a védelem biztos, hogy viszonylagos, hiszen

negyvenegynéhány év alatt föltétlenül halványul az immunitás”.

Az, hogy a fekete himlő ellen az oltás hosszú ideig védettséget jelent, az bizonyított, de az nem, hogy négy évtizedig is kitart-e. „Ha úgy tetszik, most egy nemzetközi kísérlet folyik ennek felderítésére” – fogalmazott. A szakember legjobb tudomása szerint az eddig ismertté vált fertőzőttek között egyébként nincs immunizált, vagyis a fiatalok körében terjed elsősorban a betegség.

Rusvai Miklós újfent hangsúlyozta: a majomhimlő nem tűnik veszélyesnek,

nincs is szó járványról, csak esethalmozódásról.

Annak ugyanis, hogy járványnak nyilvánítsanak egy fertőző betegség jelentkezését, bizonyos ismérvei vannak, vagyis hiába fertőző például a veszettség vagy tetanusz, ezek soha nem lesnek járványosak, mert egyszerűen nem tudnak olyan gyorsan terjedni, hogy kimerítsék a járvánnyá-nyilvánítás fogalmait – magyarázta.