Nyitókép: d3sign/Getty Images

A kevesebb több – tudatos ártalomcsökkentéssel az élhetőbb világért (x)

Támogatott tartalom
2021. december 27. 08:11
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut. Ez így önmagában is elgondolkodtató, de ha a tágabb összefüggésekbe is belegondolunk, el kell fogadnunk, hogy ideje változtatnunk és változnunk.

Kevesebb pazarlás, kevesebb hulladék

Nem kell minden élelmiszert automatikusan a szemétbe dobni. Amelyik élelmiszeren a „minőségét megőrzi” kifejezés szerepel, ott a megjelölt dátum után a termékek nem romlanak meg, de veszíthetnek az élvezeti értékükből. Ilyenek a konzervek, kekszek, fűszerek, amik fogyaszthatóak a feltüntetett dátum lejárta után is.

Egy próbát megér

A Whitehall Múzeum megőrzött pár, William Edward Parry angol sarkkutató 1824-es északi-sarki expedíciójára készült borjúsült- és sárgarépakonzervet. Amikor az 1930-as években, steril körülmények között párat felbontottak, mindegyiket tökéletesen fogyaszthatónak találták. Ez persze egy extrém példa az eltarthatóságra.

Az átlagembernek nem javasolt a több évtizede lejárt konzervek kóstolgatása, de ha arra törekszünk, hogy tájékozódjunk és ezáltal csökkentsük a pazarlást és az ártalmakat az élet minden területén, akkor nemcsak a jövő generációinak életminőségén javítunk, hanem a sajátunkon is. Nyilván, ha megromlik egy élelmiszer, ki kell dobni. De ha megpróbálunk odafigyelni arra, hogy kevesebb legyen a romlandó élelmiszer otthon, akkor kisebb az esélye annak is, hogy a kukában végzi. Kis odafigyeléssel mérsékelhetjük a pazarlást, és így a környezetünk terhelését, hiszen a hulladék szállításának és feldolgozásának is van ökológiai lábnyoma, mint ahogy a közlekedésnek, a víz- és áramfogyasztásnak, sőt még a dohányzásnak is. A cigaretta meggyújtása után több mint hétezer vegyi anyag keletkezik a füstben és ezek nagy része bejut nemcsak a dohányos szervezetébe, hanem a környezetében lévők szervezetébe is a kifújt cigarettafüst által. Ezek között van 93 olyan, amit az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala károsnak vagy potenciálisan károsnak minősített.

Ártalomcsökkentés tudatosan

Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Azok a felnőttek, akik dohányoznak és hangsúlyt fektetnek a tájékozottságra, nagy valószínűséggel már tudják, hogy nem elsődlegesen a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és a kátrány a cigarettázással összefüggő betegségek legfőbb okozója. A leghatékonyabb megoldás az, ha az emberek egyáltalán nem cigarettáznak, hiszen a dohányzás minden formája káros az egészségre. Ha már dohányzunk, akkor a legjobb, ha mihamarabb letesszük, mert már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzással összefüggő betegségek kockázata, és hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetőek meg 100 százalékban a dohányzás ártalmai. De sokan vannak, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le. Ma már számos lehetőség adódik azon felnőtt dohányosok számára, akik nem szoknak le, hogy a cigarettához képest alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívát válasszanak.

Ezek az égés és füst nélkül működő füstmentes technológiák a kutatások szerint 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. Arra vonatkozóan, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenése milyen arányban áll az egészségkárosító hatás változásával, jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, még kutatják.

Van olyan füstmentes alternatíva is, ami után nem keletkezik csikk sem, vagy ahol az eszköz újrahasznosítható életciklusa végén. A füstmentes technológiák közös jellemzője az, hogy az alkalmazásuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, ugyanakkor ezek a technológiák sokféle elven működhetnek, nagyon különbözőek, épp ezért fontos a megbízható forrásból való tájékozódás.

Kategóriák és kockázatok

Több csoportja ismert a füstmentes technológiáknak. Az egyik az e-cigaretta, ami nikotinpárát képez a tartályában lévő, nikotintartalmú folyadék hevítésével. Egy másik csoportba a dohányhevítéses technológia tartozik, amely felhevíti, de nem égeti a dohányt, így felszabadul a dohány- és nikotinpára, de nem történik égés, így füst és kátrány sem keletkezik. A dohányt nem tartalmazó nikotinpárna esetében a szájban lezajló kémiai reakció eredményeként jut be a szervezetbe a nikotin. Ugyanakkor nem ismertek még a füstmentes technológiák hosszú távú hatásai, de azt biztosan tudjuk, hogy ezek sem veszélytelenek, hiszen ezen technológiák esetében is jelen van például a nikotin, ami erős függőséget okoz és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Másrészről a PHE, a brit egészségügyi hatóság állásfoglalása szerint ezek az eszközök nem leszokást segítő eszközök, céljuk az ártalmak csökkentése azon felnőtt dohányosok esetében, akik nem szoknak le.

A fentiekből is látható, hogy az ártalomcsökkentés az élet számos területén az egyén saját döntése. Ha tudatosan vásárolunk, akkor kevesebb élelmiszert fogunk kidobni, valamint a kevesebb élelmiszer kevesebb csomagolóanyagot és kisebb szállítási terhet jelent a környezet számára, nem beszélve a megtermelésekor vagy a megsemmisítéskor okozott ártalmak kisebb mértékéről.

Ahogy William Edward Parry angol sarkkutató konzervjeinek a története is mutatja, egyes élelmiszerek a minőségmegőrzési időn túl is fogyaszthatók. De sok egyéb élelmiszertípusra ez nem igaz. Épp ezért fontos, hogy már a vásárlás pillanatában tudatosak legyünk és csak annyit tegyünk a kosárba, amennyit el is fogyasztunk, így kerülhetjük el a felesleges pazarlást. Így lesz a kevesebb néha több. Egyértelmű, hogy a dohányzásból fakadó kockázatok elkerülésének is az a legjobb módja, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, akkor az ártalmakat úgy szüntethetjük meg, ha végleg abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását, vagyis leszokunk a cigarettáról.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

(x)