Eljutottak az Indexhez annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részletei, aminek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán 32.
Az ellenzék számára hideg zuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot, egyelőre kérdéses, hogy a friss kutatás tévedett-e, vagy előtte nagyjából mindenki más – jegyzi meg a híroldal. Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott és a kiszivárgott, a lap szerint személyesen Márki-Zay Péter részére készített kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is.
A Republicon Intézet legfrissebb, minap publikált mérése szerint például az ellenzék 3 százalékponttal vezet a teljes népesség, és 5-tel a pártválasztók körében, ugyanakkor a Fidesz is erősödött. Ennek részleteiről itt írtunk.
Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsokaságok esetében akár nagyobb is lehet.
A Fidesz és a DK bázisa a legstabilabb
A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások az alábbiak.
- Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
- Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.
A közvélemény-kutatás azt is megkérdezte, melyik párt támogatója mennyire elkötelezett, ezt egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett értékelni. A „legfanatikusabbak” a Fidesz-KDNP szimpatizánsai 4,01-es átlagot produkálva, akiket a DK rajongói követnek 3,49-es átlaggal. A kormánypártok esetében 52 százalék bizonyult „nagyon elkötelezettnek”, és csak 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem az. A DK esetében 30 százalék válaszolta azt, hogy „nagyon elkötelezett”, és 14 százalék azt, hogy egyáltalán nem. A szavazóbázisok stabilitásának átlagát tekintve a dobogó harmadik fokára a Márki-Zay Péter-vezette MMM fért fel (3,37-es átlag), őt követi a Jobbik (3,21), majd utána szorosan következik az MSZP (3,19) és a Mi Hazánk (3,18). Leginkább az LMP és az MKKP bázisa bizonyult ingatagnak (2,6-2,6), de a Momentum sem teljesített túl jól ebben a tekintetben (2,93).
Meglepő és kevésbé meglepő eredmények
Sokak számára az is megdöbbentő eredményének bizonyult, hogy a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra tették azokat, akik nem. A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18-29 évesek) szeretnének, s a 65 év felettiek legkevésbé. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), s legkevésbé a falvakban (34 százalék). Azt is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók mit tartanak Magyarország legfontosabb problémájának. Itt túl nagy meglepetés nem született: a kormánypártiak szerint legnagyobb arányban a bevándorlás (24 százalék), az ellenzékiek szerint leginkább a korrupció (17 százalék), illetve maga a kormány és Orbán Viktor (15 százalék) jelentik a legnagyobb problémát Magyarország számára.
A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy
az ellenzéki szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást, és a közös listán várhatóan nem voksolnának az ellenzékre.
Ennek egy lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele. A bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, 50 százalékuk ugyanis kormányváltást akar, s csak 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem.
Ami a miniszterelnök-jelöltek személyes tulajdonságait illeti, Márki-Zay Pétert hitelesebb, tisztakezűbb politikusnak tartják, aki kevésbé csak a kiváltságosokat képviseli, ugyanakkor Orbán Viktorról úgy gondolják, hogy sokat dolgozik, kompetens, és hogy „anyagilag jól járnak vele”.
Az Index mások mellett ismerteti a közvélemény-kutatás összefoglaló megállapításait az egyes választói csoportokkal kapcsolatban, valamint kitér az ellenzéki „hogyan továbbra?” is.