Jövő júniusig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet az Országgyűlés. A kormány arra hivatkozva kezdeményezte a hosszabbítást, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal a járvány idején. A határozat értelmében június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium, meghosszabbítja a lejárt okmányok érvényességét, lehetővé teszi a részbeni távmunka végzést és felmentést ad a nyelvvizsga alól azoknak a hallgatóknak, akik augusztus végéig sikeres záróvizsgát tettek.
A minimálbér emelésével összefüggő adócsökkentéseket fogadott el az Országgyűlés. A munkáltatói közterheket 4 százalékponttal csökkentik, a kisvállalati adó 11 százalékról 10 százalékra mérséklődik, az idei helyi iparűzési szabályok változatlanok maradnak. Utóbbi értelmében 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szüntethetnek meg kedvezményeket.
Duplájára emelkedik a babakötvények állami támogatása jövőre. Az Országgyűlés döntése értelmében az összeg legfeljebb évi 12 ezer forint lesz. Azok, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak évi 24 ezer forint támogatáshoz jutnak.
Kamatot emelt, valamint leállítja állampapír-vásárlásait és Növekedési Kötvény Programját a jegybank. A Monetáris Tanács újabb 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát, az egynapos hitel kamata pedig 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.
Jóváhagyta a Kúria 2020-as tevékenységéről szóló beszámolót az országgyűlés. Varga Zs. András, a Kúria elnöke az előterjesztés parlamenti vitájában a Kúria tehermentesítését szorgalmazta. Mind mondta: 2020-hoz képest 2021-ben 30 százalékkal nőtt az új ügyek száma, de az ítélkező bírák száma nem változott.
Újabb oltási akció lesz kezdődik csütörtökön a kórházi oltópontokon az omikron magyarországi megjelenése miatt. A kormányzati oldalon azt írták: csütörtökön és pénteken délután 2 és este 6 között, szombaton pedig 10 és és este 6 óra között lehet menni az oltópontokra, ahol helyszíni regisztrációval fel lehet venni a koronavírus elleni vakcina bármelyik adagját.
Az elmúlt 24 órában 3.575 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak Magyarországon, 195 beteg halt meg a kór szövődményeiben. Az aktív fertőzöttek száma 169 ezer körülire csökkent. 6.507 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 563-an vannak lélegeztetőgépen. A járvány kezdete óta 37.079 ember halt meg, eddig 6 millió 192 ezren kaptak vakcinát, több mint 3 millióan a harmadik dózist is.
Továbbra is jelentős, de néhol már enyhén csökkenő tendenciát mutat a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján azt írta, hogy A koncentráció egyik vizsgált városban sem nőtt, csökkenést tapasztaltak négy városban: Győrben, Nyíregyházán, Szegeden és Székesfehérváron. A mintavételi helyek többsége - 19 helyszín - az "emelkedett" kategóriába, míg három város a mérsékelt kategóriába sorolható.
Megválasztotta az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új elnökét. Koltay András jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora 2030-ig lehet a szervezet vezetője. Elődje, Karas Mónika mandátuma lejárta előtt mondott le, és a számvevőszék alelnökeként dolgozik tovább.
Önként jelentkezett a Központi Nyomozó Ügyészségen Völner Pál azután, hogy a parlament megszavazta a fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését – írja a 24.hu. A politikus védője szerint nem kaptak idézést, a lemondott államtitkár minél hamarabb szeretne reagálni az őt ért súlyos vádakra. Völner Pál mentelmi jogát felfüggesztette a parlament, mert a gyanú szerint a politikus hosszú időn át, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől..
Módosította a bányatörvényt a parlament, ennek révén az állam beavatkozhat az építőipari nyersanyagok kitermelésébe. Februártól új intézményként vezetik be a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot. Ez akkor válhat indokolttá, ha az építőipari nyers- és alapanyagokkal kapcsolódó gazdasági folyamatok veszélyeztetik a nemzetgazdaság, illetve egyes ágazatok nyersanyagellátását. A törvénymódosítás szerint már 5 százalékos árnövekedés is megalapozhatja a piacfelügyeleti intézkedések bevezetését, az állapot legfeljebb egy évig tartható fenn, de indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.