Az alaptörvény 9. módosítása szerint 2023 júniusától a különleges jogrendi időszakok száma hatról háromra csökken. Most lehet rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet.
A jövőben azonban már csak
- hadiállapotot
- szükségállapotot és
- veszélyhelyzetet lehet elrendelni.
Ez utóbbi van most érvényben a koronavírus-járvány miatt, és ha az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége megszavazza a kormány javaslatát, ami nem kétséges, akkor lesz is legalább az év végéig.
Az Alaptörvény módosítását azonban hat másik törvényen – rendőrségről, a vízgazdálkodásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokrólm a minősített adat védelmérőlm a katasztrófavédelemről és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályon – is át kell vezetni. Ezekről a változtatásokról vitázott kedden az Országgyűlés, amelynek plenáris ülésén Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte:
a javaslatcsomag célja az összhang megteremtése.
"A fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó hatékony rendszer kialakítását szolgálja" - emelte ki.
A Fidesz vezérszónoka, Bartos Mónika és a KDNP vezérszónoka Nacsa Lőrinc szerint a különleges jogrendek egyszerűsített rendszerre jobban tud reagálni a mai kor egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági kihívásaira.
A jobbikos Lukács László György egyetért azzal, hogy szükség van új szabályokra ezen a területen, de hiányolta a nagyobb előkészítést és a hosszabb vitát.
A DK-s Arató Gergely is úgy látja, hogy a módosítások nem eléggé kiérleltek és pontosak. A szocialista Gurmai Zita szerint ezzel az indítvánnyal lehetőséget adnak a Fidesznek, hogy egy állandósított rendkívüli állapotot tartson fenn, vagyis a kormány bármit megtehessen, akár a hatályos törvényekkel szembemenve is.
"Ez az új válsághelyzeti szabályozás elfogadhatatlan"
- hangsúlyozta az MSZP-s politikus.
Kontrát Károly államtitkár zárszavában azt mondta, hogy a törvény célja a jogszabály összhang megteremtése az ország biztonsága érdekében, de az ellenzék csak általános kormányellenes kritikát fogalmazott meg.