A harmadik hullám a vírusmutációk fertőzőképessége miatt jóval súlyosabb az előzőeknél. Mostanra a kórházban ápoltak száma már 10 284, és több mint 1100 ember került lélegeztetőgépre. A járványgörbe továbbra is meredeken felfelé ível, egyelőre nem látszanak a lezárások tartós hatásai.
Múlt hét vége óta érkeznek a jelzések, hogy egyre szorosabb a helyzet a kórházakban, egyre-másra telítődnek a kapacitások, és Müller Cecília országos tisztifőorvos kedden már arról beszélt, hogy nem új ágyakat, hanem komplett részlegeket kell megnyitni, olyan sok új és rögtön súlyos állapotban érkező beteget kell ellátni. A szűk keresztmetszet jelenleg nem az ágyak, lélegeztetőgépek száma, hanem az intenzív ápolást végrehajtani tudó személyzet létszáma. Már kedd reggel megírtuk, hogy az egyre több betegre ugyanannyi egészségügyi személyzet jut, ami az ellátásra szánt idő csökkenését jelenti.
Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszer ne érje el teljesítőképessége felső határát - ezt már szerdai tájékoztatóján mondta Müller Cecília, utalva arra, hogy a kórházak még nem érték el kapacitásaik felső határát, de már a járványügyi védekezésnek a legnehezebb, legkritikusabb szakaszát éljük.
Hol lehet a felső határ? Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Portfoliónak küldött múlt heti válaszában azt hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügy teherbíró képességét is jelentősen növeli, hogy az egészségügyi dolgozókat már beoltották, és emiatt kevesebben esnek ki fertőzés miatt a munkából. Számításai szerint az egészségügyi ellátók a korábbiakhoz képest 20-25 százalékkal jobban terhelhetők.
A Portfolio ezt alapul véve most úgy számolt, hogy a kórházak kapacitásának felső határa most 1200-1250 lélegeztetett koronavírusos betegnél lehet, amit
3-4 nap múlva elérünk,
ha a mostani a tempóban romlik a helyzet, vagyis átlagosan napi 40 fővel nő a lélegeztetőgépen lévő betegek száma.