Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Nemzetközi jogász: megalapozott lehet a magyar és lengyel kereset

Infostart / InfoRádió - Kocsonya Zoltán
2021. március 12. 17:01
Magyarország és Lengyelország megtámadta az Európai Unió Bíróságán az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági feltételrendszert – ezt a luxemburgi székhelyű uniós testület közölte. Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint a kereslet megalapozott lehet.

Bár egyelőre a magyar és lengyel kereset(ek) tartalma nem ismert pontosan, Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nagy valószínűséggel az Európai Tanács és az Európai Parlament által tavaly december közösen elfogadott 2020/2092 rendeletet – amely egy, az uniós keretköltségvetéshez rendelt jogállamisági feltételrendszert hozott létre – kérik részben vagy egészben megsemmisíteni az Európai Unió Bíróságától.

Az uniós bíróságtól négy okra hivatkozva lehet kérni egy konkrét uniós jogszabály megsemmisítését:

  • a hatáskör hiánya,
  • a hatáskörrel való visszaélés,
  • szerződésekbe ütközés, valamint
  • a lényeges eljárási szabályok megsértése.

A szakember meglátása szerint jelen ügyben az uniós jogalkotók hatáskörét vitathatják a felek, így az Európai Tanács és az Európai Parlament automatikusan az alperesi, míg Magyarország és Lengyelország a felperesi pozíciót fogják elfoglalni az eljárásban. Bár az egyelőre nem tudott, hogy egy közös keresetről van-e szó, vagy külön-külön nyújtották be, amit esetleg a későbbiekben egyesíthet a bíróság, de az biztos, hogy az uniós jogalkotásnak a kulcsa az, hogy van-e hatáskör egy konkrét uniós jogszabály meghozatalára, illetőleg az, hogy a jogalap kellően van-e meghatározva, vagy megállapítva a szerződésben.

A nyilatkoztatókból következtethető mindenesetre, hogy Magyarország és Lengyelország azt vitathatja, nem elégséges a jogalap, amire az említett rendeletet megalkották, amiben Tóth Norbert szerint lehet is igazság, hiszen az a jogalap, amit megválasztott a Tanács és a Parlament, az költségvetési szabályokról szól, amik

alapvetően pénzügyi természetű rendeleteket szoktak takarni, ez viszont egy jogállamisági feltétel.

A jogi eljárási menetrendre – amelyben elsőként az Európai Uniós Bíróság feje, a belga Koen Lenaerts ki fogja jelölni az előadó bírót –, nincsenek határidők, a vonatkozó szabályok csak arról szólnak, hogy a lehető leghamarabb meg kell történnie. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint gyorsított eljárást fognak elrendelni, ebben az esetben pedig fél éven belül sor kerülhet ítélethozatalra, ellenkező esetben, az eddigi tapasztalatok alapján másfél–két éven belül várható döntés.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az elmúlt nap Johannes Hahn költségvetési biztos úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság szükség esetén késedelem nélkül eljárást fog indítani a jogállamisági mechanizmus keretében. Ezzel kapcsolatban Tóth Norbert arra hívta fel a figyelmet, hogy

a szóban forgó rendelet – a bírósági ítélet megszületéséig is – hatályos,

így most Magyarország és Lengyelország abba tud kapaszkodni, hogy az Európai Tanács decemberi ülésén ígéretet kaptak arra, hogy nem fogják kezdeményezni az eljárás, amire az Európai Bizottságnak van lehetősége. „Azt tudom elképzelni, hogy egy ilyen gentlemen's agreementként, tehát úriemberek közötti megállapodásként, bár megtehetnék, valószínűleg nem fogja kezdeményezni az EB, ameddig a bíróság nem foglal állást a kérdésben.” Amennyiben mégis meglépnék, akkor elképzelhető, hogy a Tanács, amelynek végül döntenie kell abban a tekintetben, hogy fönnáll-e a jogállamiság sérelme, nem veszi napirendre a Bizottság határozatát.

De a legvalószínűbb, hogy a Bizottság és a Tanács meg fogja várni az Európai Unió Bíróságának a döntését – ismételte meg a szakember.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Nemzetközi jogász: megalapozott lehet a magyar és lengyel kereset
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást