A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével 2020 februárjában döntött arról: a belváros forgalomcsillapítása és a dél-pesti kerületek összekapcsolása, a külső kerületek közötti útvonalak rövidítése érdekében támogatja a Galvani híd megépítését, rajta 2x2 forgalmi sávval, széles kerékpárúttal, villamossal.
A Galvani híd és a közvetlenül hozzá kapcsolódó körút tervezése azóta is zajlik, és még az idei évben lezárul az előkészítése. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója Facebook-posztjában emlékeztet, a híd és a kapcsolódó körút terveit az ujdunahid.hu oldalon 2020 nyarán tették közre, részletes véleményezésre adva lehetőséget, és a kiválasztott forgalmi és műszaki megoldások igen magas, 84–90 százalékos támogatást kaptak a kérdőívet kitöltők körében.
A Galvani hídhoz kapcsolódó útszakaszok közül a Fehérvári út és a Gubacsi út közötti körútszakasz nyomvonaláról szóló döntés mind a főváros, mind az érintett kerületek, mind a kormány részéről megszületett, a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott építészek és mérnökök, a UNStudio és a BuroHappold terveinek elkészülte után a kivitelezés és a megvalósítás óriási feladata következik – fogalmaz a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője.
Ugyanekkor, 2020 februárjában azonban a Galvani hídhoz kapcsolódó körút pesti nyomvonaláról még nem született döntés, az BFK úgy döntött, hogy 6 változat vizsgálatát és hatáselemzését kéri. Ezt a feladatot a BFK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) elvégezte, a vizsgálati módszertan kialakításába, az elkészült hatásvizsgálatok véleményezésébe a fővárost, az érintett kerületeket (Kispestet, Ferencvárost, Kőbányát), illetve a helyben aktív civilszervezeteket bevonták, online lakossági fórumot tartottak és a www.budapestujkorutja.hu weboldalon lehetőséget adtak mindenkinek a véleményalkotásra.
Miután a beérkezett véleményeket feldogozták, közzé is tették a kérdőív és a beérkezett egyéb kerületi, szakmai vélemények eredményét.
Vitézy Dávid szerint
két olyan változat van, amely a válaszadói csoportok körében a válaszok alapján mérlegelés tárgyát képezheti:
az egyik, a 2-es változat, amely egy a Kiserdő szélén vezetett alagút megépítését jelenti, a másik, a 3-as változat, amely a Határ út mai nyomvonala alatt vezetett alagutat jelenti.
A kettő közötti különbség abban áll, hogy míg a Kiserdő alatt vezetett alagút távolabb van a Határ úti házaktól, de érinti az erdő területét, addig a Határ út alatt vezetett alagút esetén az erdő érintetlen marad, viszont az út közelebb kerül a házakhoz. A 2-es verzió alváltozatának tekinthető a Wekerlei Társaskör Egyesület által felvetett, Illatos-árok mentén húzódó, a Kiserdőn keresztül vezetett nyomvonalterv is, melyet a civil szervezet kérésére szintén megvizsgáltak, a vizsgálati eredményeket a weboldalon letölthető dokumentumként közzéteszik – ígérte a szakember.
A két verzió közül valamennyi válaszadói csoportban a 3-as verzió élvez nagyobb támogatást, a lakossági igényfelmérés eredménye, a kitöltők válaszai alapján tehát a Határ út alatt épülő, a Kiserdőt érdemben nem érintő alagút a leginkább preferált műszaki megoldás.
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ennek a változatnak a kapcsán nem lenne fontos több műszaki kérdés megnyugtató tisztázása, például az alagút bejárati-kijárati szakaszainak megfelelő kialakítása, a sokáig tartó kivitelezés megfelelő szervezése, vagy a Wekerle-telep örökségi értékű házainak statikai védelme kapcsán. Ezért ezeknek a kérdéseknek a további előzetes vizsgálatát is elvégezték november folyamán.
„A részletes hatásvizsgálatokat, társadalmi egyeztetéseket összegző, az elvégzett munkáról készült jelentésemet a weboldalon közzétettük” – fogalmaz Vitézy Dávid. A BFK összefoglaló jelentése alapján Fürjes Balázs államtitkár, az FKT ügyvezető alelnöke kezdeményezte az FKT döntését, az erről szóló, Karácsony Gergely főpolgármesternek és Gulyás Gergely miniszternek szóló levelét szintén közzétették.
A nyomvonalváltozatok vizsgálatára és társadalmi egyeztetésére vonatkozó, az FKT határozatban előírt feladatát a BFK határidőre elvégezte, és ennek eredményeit 2020. december 15-én az érintett önkormányzatok számára bemutatták. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésezési rendje módosult, a döntés az eredeti, december 31-es határidőre nem született meg.
Fontos azonban látni, hogy
amennyiben az úthálózat 2. szakaszáról nem születik időben döntés, olyan helyzet állhat elő, hogy a híd már megépült, átadták, az úthálózata viszont nincs teljesen kész
– int óva az BFK vezérigazgatója. Ennek minden káros hatása ekkor az érintett lakóterületekben jelentkezne. A BFK szakmai álláspontja szerint a nyomvonalváltozatok közötti döntés meghozatalához minden szükséges információ rendelkezésre áll, ezért javasolják, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a kérdést soron következő ülésén vegye napirendre és hozzon döntést ebben az egész Budapest és agglomerációja fejlődésére kiható ügyben – az elvégzett munka nyomán a döntéshez minden szükséges információ rendelkezésre áll.