Ha a magyar kormány beváltja fenyegetését, és megvétózza a hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, akkor azzal Európa visszacsúszik a válságba – mondta névtelenül egy magas rangú uniós forrás a Reutersnek. Hozzátette: Lengyelországtól egyelőre nem kaptak jelzést arról, hogy szintén vétózna.
Ha nem sikerül elfogadni a megállapodást, akkor nem csak az Európai Unió hétéves költségvetése, hanem a nyáron tető alá hozott 750 milliárd eurós válságalap is veszélybe kerülne, ami főleg a déli országok számára lenne fájdalmas.
A magyar kormány korábban jelezte: nem tudja elfogadni a jogállamisági feltételrendszert, majd reggel a Portfolio forrása jelezte: vétózni fog a magyar kormány. A Reutersnek Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, az Országgyűlés egyértelmű mandátumot adott a miniszterelnöknek, hogy milyen feltételek esetén írhatja alá a megállapodást. A kérdésre, hogy ezek szerint, ha maradnak a jogállamisági kritériumok, Magyarország megvétózza-e az uniós keretköltségvetést és a helyreállítási csomagot, az államtitkár ezt felelte: "Helyes a következtetés."
Az ügyben hétfőn posztolt a Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter is. Mint írta, Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekei, unokái európai jövőjéért küzdött és küzd. Egyben ezzel reagált Ujhelyi Istvánnak, az MSZP EP-képviselőjének azon állítására, amely szerint egyedül a Fidesz európai parlamenti képviselői nem szavazták meg a néppárti oldalon azt a javaslatot, amely az Európai Unió jövő évi költségvetéséről szól.
A tárcavezető azt írta, a költségvetésről szóló hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék "sok kérdést belekevert a számok közé". Erre hivatkozva felsorolt rengeteg cáfolatot, köztük például hogy "Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz, vagy nem lesz".
"Az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez" – írta a miniszter, és hozzátette, nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.