Szemmel láthatóan a nyugat-európai országok kormányai, köztük Párizs, az események után próbálnak cselekedni, noha évek óta fennáll és növekszik a terrorizmusveszély. Nem vitás azonban, hogy nagyon nehéz megelőző intézkedésekkel elejét venni a terrorcselekményeknek – fogalmazott Csizmadia Ervin.
Franciaország például évek, évtizedek óta nagy mértékű bevándorlótömegeket fogad be. Következésképp – az utóbbi időkben – egyre inkább megjelennek olyan személyek és csoportok, akik és amelyek nem éppen a békés beilleszkedést próbálják elérni. A szakember szerint emiatt azonban még nem kell temetni Nyugat-Európa országait, ahogyan azt sokan teszik, tekintve, hogy
a demokráciák mindig képesek a megújulásra, legyőzve a problémákat.
A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi probléma minőségileg nagyon más-e, mint 5–10 évvel ezelőtt volt, vagy valahogyan még ezt is meg lehet-e fogni.
A helyzetre azért nagyon nehéz megoldást találni, mert ahhoz
egy filozófiai változásra is szükség lenne,
nevezetesen a bevándorlótömeg utánpótlásának a redukálására. Amíg ugyanis a nyugat-európai országokban az a filozófia él, hogy szabadon bárki, vagy majdnem bárki bejöhet, addig tulajdonképpen a véletlenen múlik az, hogy néhány bevádolóból nem válik-e olyan személy, aki mondjuk a nizzai támadásért felel.
Az nem mondható, hogy a többség ilyen kockázatos egyén, jegyezte meg a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Ismeretes, Recep Tayyip Erdogan is azzal vádolja Emmanuel Marcront, hogy az iszlám ellen lázít, vagyis a török elnök abból indul ki, hogy az iszlám képviselőinek csak egy nagyon szűk kisebbsége olyan, mint a terroristák. Ugyanakkor néhány ember is képes olyan hangulatot, illetve helyzetet előidézni, ami valóban nagyon nehezen kezelhető.
Amennyiben tehát a nyugati társadalmak a multikulturalizmust úgy értelmezik, hogy szabadon, a világ legkülönbözőbb térségeiből, nagy tömegek érkezhetnek be, addig meg lesz a lehetősége annak, hogy az ismert terrorcselekmények megismétlődjenek.
Jobbik múltja
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a Jobbik nélkül nem lesz elég szavazata a balliberális oldalnak a 2022-es választások megnyeréséhez.
A szakember emlékeztetett, pár évvel korábban a kérdés az volt, eltűnik-e a Jobbik a süllyesztőben, vagyis nem lesz szalonképes párt, mert „a bakancsok fognak megjelenni” a nyugati újságok szalagcímeiben, vagy pedig megváltoztatja a profiját. Ugyan a változás melletti döntés megszületett, ám most együtt kell élniük azzal, hogy sok olyan politikusuk van, aki a régebbi Jobbik időszakában "mindenféle" kijelentéseket tett. Vagyis a Jobbik, annak ellenére, hogy úgy véli, már a jobbközép térfélen foglal helyet,
hosszas küzdelemmel néz szembe, miután állandóan szembesíteni fogják bizonyos politikusai korábbi nézeteivel.
Ezért a párt számára két lehetőség van, folytatta Csizmadia Ervin: a Jobbik vagy becsukja a kaput, és azt mondja, hogy a múltjuk miatt nem tudnak megváltozni, vagy pedig emberről emberre, minden politikusnak, akinek ilyen–olyan kijelentéseit előbányásszák, el kell tudnia hitetnie magáról, hogy megváltozott. A változás történhet azért, mert „kinőttek” belőle, ahogy többet és többet láttak, vagy pedig azért, mert a politikai érdeke úgy kívánja.
Nem vitás, hogy a pártnak van előtörténete, egy keresztje – antiszemitizmus, cigányellenesség –, amit cipelnie kell. Ilyesmire van több példa az európai politikában, például Matteo Salvini pártjának az elődjei is „elég furcsa ideológiai pozícióból jöttek”, de Benito Mussolini unokája is bekerülhetett az olasz politikába, megpróbálva levetkőzni magáról a fasiszta múltat. A Jobbik esetében a kérdés az, hogy az ellenzék többi pártja, legalábbis a külvilág felé, nem tekinti-e ezt a múltat problémának.
És ilyenkor jön a politikai mérlegelés, miszerint „Orbán Viktort és kormányát utáljuk-e jobban, vagy azt a Jobbikot, amelyiknek ilyen múltja van”
– magyarázta a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Bár a döntés megszületett, a balliberális oldalnak a saját holdudvarával kell ebben a kérdésben a legtöbbet küzdenie, mert nagyon sok ide tartozó értelmiségi úgy véli, hogy ez nem egy elfogadható dolog. Ezzel együtt ahhoz, hogy legyőzzék Orbán Viktort, jól felfogott érdekük, hogy a Jobbik is benne legyen az ellenzéki összefogásban, mert nélküle valószínűleg nem lenne elég a szavazatmennyiség – tette hozzá Csizmadia Ervin.