A dokumentum szerint a csütörtöki egyeztetésen a tanács elfogadta a parlament javaslatát, hogy a mostani, féléves meghosszabbítást követően, amennyiben a tagállamok negyedében megszorító intézkedések vannak életben, a bizottság ismét élhet a hosszabbítás lehetőségével. Május 20-án hozott rendeletében a bizottság csak abban az esetben tette volna lehetővé a további hosszabbítást, ha a tagállamok felében, vagy az unió lakosságának a 35 százalékát adó tagállamokban vannak érvényben a koronavírus járvány miatti megszorító intézkedések.
A módosítás értelmében
a határidőkkel kapcsolatos intézkedések azokra a kezdeményezésekre is vonatkoznak, amelyeknek gyűjtési, ellenőrzési vagy vizsgálati szakasza március 11-e után lezárult.
Ebben a helyzetben van a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés, mely május 7-én zárta az aláírásgyűjtését. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői és partnereik által elindított kezdeményezést e dátumig több mint egymillióan írták alá, de nem sikerült teljesíteni az aláírások tagállamok közötti eloszlására vonatkozó kritériumot. A szükséges hét helyett csak három országban haladta meg az aláírók száma az illető országra megszabott küszöböt.
Az RMDSZ közölte: az új cikkely megfelelő támpontot és értelmezést ad az érintett kezdeményezések szervezői számára. Vincze Loránt, a polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője közölte: a csütörtökön egyeztetett szöveget várhatóan a jövő héten fogadja el az EU-tagállamok nagyköveteinek az értekezlete, és júliusban szavazza meg a parlament plenáris ülése.
"Mivel a megállapodás megvan, e két szavazás kimenetele biztosra vehető"
- nyilatkozta Vincze Loránt.
A csütörtöki egyeztetésen az EP-t Vincze Loránt, az Európai Unió Tanácsát a horvát soros elnökség részéről Maja Adamic nagykövet, az EB-t pedig Rudigert Boogert, a polgári kezdeményezésekért felelős egység vezetője képviselte.
A határidő meghosszabbítása korábban vita tárgyát képezte a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés elindítói és Vincze Loránt között. Az erről elfogadott dokumentumok szerint ugyanis a féléves hosszabbítás akkor kezdődik, amikor az aláírásgyűjtés eredeti határideje lejárt. Míg Vincze úgy tekintette, hogy az SZNT vezetői veszélyeztetik a Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását azzal, hogy másfél hónapja elkezdődött a féléves hosszabbítás, de nem kezdték újra az aláírásgyűjtést, Izsák Balázs SZNT-elnök kitartott azon álláspontja mellett, hogy mindaddig, amíg az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői is el nem fogadják a hosszabbítási rendelet végleges változatát, nincsen jogalapja az aláírásgyűjtésnek.