A koronavírusos betegek vérplazma-kezeléséről, valamint eddigi tapasztalataikról számoltak be szakemberek egy keddi rendezvényen.
Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai főigazgató-helyettese ismertette: egy donortól levett plazmából három vérkészítményt állítanak elő, ez a jelenlegi protokoll alapján
egy beteg terápiás dózisát jelenti.
A lehetőségről tájékozódni a koronavirusplazma.hu oldalon lehet, és itt mód van jelentkezésre is.
Ott volt az eseményen Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója is, aki már meggyógyult a koronavírus-megbetegedéséből, és kedden adott vérplazmát. Azt monda: orvosként lehetősége volt az elmúlt években segíteni a betegeken, ez most egy másfajta segítség.
A koronavírus kezelésére nincsenek speciális gyógyszerek, ezért vezették be ezt a passzív immunizációs eljárást, amelyben meggyógyult emberek vérplazmáját használják fel a betegek gyógyítására – mondta el Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója. Kedden
az országos tisztifőorvos levélben fordult azokhoz, akik potenciális donorok lehetnek ebben a kísérleti terápiában.
Jelenleg egy - más, súlyos betegségben is szenvedő - beteget kezelnek plazmaterápiával. Egy hete van az intenzív osztályon, pénteken, szombaton és vasárnap kapta meg három részletben a kezelést. Az állapotáról azt mondta: ígéretesnek tartják nála ezt a kezelést.
Egy másik betegcsoportnál gyógyszeres terápiát alkalmaznak az úgynevezett citokinvihar megelőzésére és kezelésére. A betegség egy szakaszában úgynevezett citokinvihar alakul ki, ami nagyon súlyos gyulladás, immunreakció, amely beavatkozás nélkül halálozást vagy egyes szervek leállását eredményezheti - magyarázta.
Több így kezelt betegük van az intenzív osztályon, javul az állapotuk,
és "a közelében vannak", hogy levegyék a lélegeztetőgépről, illetve felébresszék a mélyaltatásból őket. Vannak olyan betegek is, akiknél ezzel a gyógyszeres terápiával tudták megakadályozni, hogy rosszabb legyen az állapotuk és az intenzív osztályra kerüljenek - közölte.
Nagy Sándor, az OVSZ főigazgató-helyettese ismertette:
- egy donortól mintegy 600 milliliternyi plazmát nyernek, amelyet
- az OVSZ Karolina úti intézményében fél órán belül feldolgoznak, speciális készítmény lesz belőle.
- Különböző beavatkozásokat végeznek rajta, hogy a legveszélyeztetettebb betegcsoportnak is be tudják adni, és ennek köszönhetően
- a készítmény már egy nap múlva beadható a következő betegnek.
Hangsúlyozta: nagyon gyorsan kidolgozott rendszerről van szó, amelyben ki kell emelni az állami szervek, a népegészségügyi központ, a Dél-Pesti Centrumkórház és a vérellátó szolgálat példás együttműködését. A konzorcium az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Kásler Miklós miniszter irányítása alatt működik, koordinátora Vályi-Nagy István.
Nagy Sándor jelezte: vérkészítményeket Magyarországon csak az OVSZ állíthat elő.
Az általános elvek a "koronavírusos" esetekben is érvényesülnek a vérplazmadonáció során, vagyis aki egyébként nem alkalmas plazmaadásra, az most sem adhat. Egyetlen engedményt tettek, mondta el Nagy Sándor:
a vérplazma adásának felső korhatárát kiterjesztették 70 évig,
tehát ha egy 60-as éveiben járó volt beteg jelentkezik és az egészségi állapota megengedi, akkor alkalmas lehet donációra. A közvetlen felhasználás szempontjából kedvezőbbnek nevezte, ha a donor férfi, ugyanakkor a későbbiekben, amikor már esetlegesen gyári gyógyszereket lehet előállítani, a nők vérplazmájára is teljesértékű lehet.
Többször is adhat valaki plazmát
A folyamatot ismertetve elmondta: egy gép segítségével folyamatosan nyerik ki a plazmát,
a vörösvérsejtek azonban visszakerülnek a keringésbe,
ami azért előnyös, mert nem terheli meg annyira a donor szervezetét. Így ha az antitestek azonos szinten maradnak, akkor három nap elteltével ugyanaz az ember ismét adhat plazmát, ezzel még egy betegnek esélyt adva a gyógyulásra - mondta. Hozzátette: az így nyert plazmát három részre osztják, azonnal lefagyasztják, speciális eljárásoknak vetik alá, majd megtörténik az általános laboratóriumi vizsgálatuk. HIV-re, B és C Hepatitis B és C vírusra, szifilisz-antitestekre is szűrik, és ha mindent rendben találnak, akkor a készítményt átadják a kórházaknak.
Arra a kérdésre, hogy számít-e a vércsoport, Nagy Sándor azt mondta: igen, de fordított szabály érvényesül mint a véradásnál, az AB-plazma adható mindenkinek, de a kezelések során csoportazonos transzfúzióra törekszenek.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!