Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Illyés Tibor

Semmiben nem volt egyetértés az Országgyűlésben

InfoRádió
2020. április 21. 14:24
A koronavírus-járvány és annak kormányzati kezelése uralta a napirend előtti felszólalásokat kedden az Országgyűlésben.

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője szerint a kormány által bejelentett gazdasági mentőcsomag intézkedései nem elegendők a koronavírus-járvány okozta válság szociális következményeinek mérséklésére. Kifejtette:

a kieső bevételek legalább 80 százalákát át kell vállalnia az álamnak.

Akik elvesztették az állásukat, azoknak az álláskeresi támogatást legalább 100 ezer forintban kell megállapítani, és azt 9 hónapig folyósítani, tette hozzá.

Budapest, 2020. április 21. Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője felszólal napirend előtt. MTI/Illyés Tibor

„Akik már mind az első két kategóriából kiesetek, és a válság következtében bajba kerültek, azok számára be kell vezetni a válsákezelő alapjövedelmet, szintén legalább 100 ezer forintos értékben – fogalmazott az ellenzéki képviselő. – Annak érdekében, hogy az előttünk álló, ki tudja hány nehéz hónapot a magyar családok túléljék, szociális értelemben.”

A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a kormány egy „new deal”-ben gondolkodik. Orbán Balázs közölte, hogy az azonnali intézkedéseik 3600-3700 milliárd forintos könnyítést jelent a családoknak. Az ellenzéki politikus által felvetett alapjövedelem pedig szerinte nem azoknak segítene, akiknek kellene. „18-20 százalékát a GDP-nek tervezzük átcsoportosítani, tervezzük megmozgatni és tervezzük a koronavírus elleni védekezés gazdasági hatásainak enyhítésére fordítani – emelte ki a kormánypárti politikus. – Ez egy nagyon komoly összeg,

Magyarország legkomolyabb válságkezelő intézkedéscsomagja.”

Az LMP-s Csárdi Antal úgy fogalmazott: az elmúlt napok bebizonyították, a Fidesz úgy érzi, eljött a leszámolás ideje, és a veszélyhelyzetet használja fel, hogy eltávolítsa azokkal, akik az útjában állnak. „Útjában áll önöknek jól látható módon a döntéseik alapján a sikeres önkormányzatok, útjában állnak önöknek az ellenzéki pártok. A legszomorúbb, hogy a beteg emberek is ebbe a kategóriába tartoznak bele” – mondta. A képviselő hozzátette, az ellenzéki vezetésű I., VIII. vagy IX. kerület is be tudta bizonyítani, érdemi segtíséget tudnak azoknak nyújtani, akik erre rászorulnak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a kormány európai összehasonlításban az egyik leggyorsabban hozza meg a döntéseit az egészségüggyel és a munkahelyek megmentésével összefüggésben, és ebben a munkában az ellenzékre nem számíthat. „Aki ápolásra, kezelésre szorul, ezt többször elmondtuk, több közelményt is kiadtunk róla, egyértelműen fogalmaztunk a levelekben, azoknak természetesen a kórházi kezelését folytatni kell, őket a kórházból nem szabad elbocsátani. Ha ilyen eset valahol, bármikor megtörténne, forduljon a kórházigazgatóhoz, forduljon a betegjogi képviselőhöz, forduljon a tisztifőorvoshoz, vagy a népegészséügyi központhoz, mert,

ha ilyen dolog történt, az hiba, amit korrigálni kell”

– hangsúlyozta Rétvári Bence.

Ezt a témát folytatta a DK-s Vadai Ágnes is. Aki azt mondta: a kormány a multinacionális vállalatok érdekeinek megfelelően változtatja intézkedéseit, nem az emberek érdekeitől függően. „Kezdejenek érdemi bérkiegészítésbe midnen cégnél! Fizesssék ki az elbocsátottak korábbi bérének 80 százalékát! Adjanak azonnali juttatásokat a nyugdíjasoknak! Hirdessenek rezsimonatóriumot! Vagy vezessék be a rendkívüli vírusszabadságot a kisgyermekükkel otthon maradó szülőknek!” – emelte ki.

Budapest, 2020. április 21. Vadai Ágnes, a DK képviselője felszólal napirend előtt szólal az Országgyűlés plenáris ülésén. Balra Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI/Illyés Tibor

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy a 2010 előtti kormányok 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel.

„Munka alapú társadalom helyett segély alapú társadalamat eredményeznének.

Olyan helyeztet, ahol nem elsősorban munkából érdemes élni, hanme állami juttatásokból” – jegyezte meg.

A szocialista Szakács László felszólalásában rámutatott: nem segélyt, hanem munkát akarnak adni mindenkinek. „Olyan vitánk van, hogy önök hogyan kezelik ezt a válságot. Hitelvől fogják kezelni ezt a válságot, és a cégeket akarják eladósítani” – fogalmazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kifejtette: ilyen nehéz gazdasági időszakban egy gazdasági akcióterv összeállításakor figyelni kell arra, hogy az intézkedésekkel újraindítsák a gazdaságot, megvédjék a munkahelyeket, újakat hozzanak létre, valamint arra, hogy betartsák a költségvetési, pénzügyi fegyelmet. „Folyamatos a konzultáció a kormány és a gazdasági szféra szereplők között. Azt gondolom, hogy ez így normális. És ezen konzultációk nyomán néhány új részintézkedés bevezetéséről döntöttünk” – közölte.

Budapest, 2020. április 21. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 21-én. MTI/Illyés Tibor

A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a kormány hiába vállalt 70 százalékos bérkipótlást, a valóságban csak a kieső keresetek 20-25 százalékát téríti meg, mivel 75 ezer forintos plafont vezetett be ennél az intézkedésnél.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami bértámogatás már 75 százalékos kieső munkaidő esetén is jár, vagyis abban az esetben is, ha napi 2 órára csökkent a munkaidő.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A koronavírus-járvány és annak kormányzati kezelése uralta a napirend előtti felszólalásokat
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást