Újra kell fogalmazni a kutatóhálózatát elvesztett Magyar Tudományos Akadémia feladatait, küldetését – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MTA elnöke. Lovász László szerint az intézmény december 2-i rendkívüli közgyűlésének legfontosabb dolga a hosszú távú stratégia megalkotása, az Akadémia kötelezettségeinek meghatározása lesz.
"Nyilván általában a tudományosságnak a támogatása, a tudomány népszerűsítése, a társadalom felé való közvetítése egy olyan feladat lesz, amit igazából már Széchenyi is kitűzött; a kormányzat támogatása tudományos módszerekkel."
Lovász László szerint az MTA - 17 ezer tagjával - továbbra is a magyar tudományosság legfontosabb köztestülete, képviseli az egyetemeket, kutatóintézeteket, ipari kutatásokat, de fórumot is jelent mindenkinek, aki érdeklődik a tudományosság iránt.
Az elnök szerint az akadémiának integrációs szerepe is lesz, ami a kutatóintézetek működtetésénél is jelentősebb feladat.
"Most egyformán figyelnünk kell a kutatóintézetekre, egyetemi tanszékekre, más kutatóintézetekre is. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ilyen módon az Akadémia az egész magyar tudományt több dimenzióban tudja integrálni; összefogja a különböző munkahelyeken dolgozókat, összefogja a különböző tudományterületeket, hiszen nagyon fontos, hogy multidiszciplináris nagyprojektekben
együtt tudjanak működni a társadalomtudósok a természettudósokkal, bölcsészekkel.
Az Akadémia a legalkalmasabb fórum arra, hogy ilyen együttműködéseket kezdeményezzen, támogasson."
Lovász László azt mondta: szeretnék a különböző korosztályhoz tartozó tudósokat is integrálni, együttműködésre bírni. Az Eötvös Lóránt Kutatóhálózattal - az MTA korábbi kutatóintézeteivel - való együttműködésről azt mondta:
az Akadémiának részt kell venni a tanácsadó-testületekben, az intézetek átvilágításában.
Lovász László ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy az MTA egyetemeken zajló kutatásokat is átlássa és szerepet vállaljon azok minőségbiztosításában.
Azt is mondta, meg kell mutatni, hogy Magyarországon is izgalmas és világszerte elismert kutatások folynak, csak így lehet az országban tartani a tudományok iránt érdeklődő fiatalokat. Hozzátette: egyre többen hagyják el az országot az érettségi után vagy már azelőtt is, aki pedig nem alakít ki kapcsolatot a magyar tudománnyal, szinte biztos, hogy nem tér vissza.
"Ha megmutatjuk, hogy
a magyar egyetemeken milyen izgalmas dolgok vannak,
esetleg megpróbáljuk bekapcsolni valamilyen szinten a fiatalokat a kutatásba már középiskolai szinten, akkor más szemmel néznek a magyar egyetemre és a lehetőségekre. Persze az anyagi kérdés is lényeges, megfelelő ösztöndíjprogramokra van szükség."
Lovász László szerint az Akadémiának olyan programokat kell szerveznie, amivel elérik, megszólítják a fiatalokat. Példaként említette a a Magyar Tudomány ünnepe rendezvényeit, utcai tudományos bemutatókat és a korábban a televízióban is sugárzott Mindentudás Egyeteme előadássorozatot, aminek fontolgatják az újraindítását.
"A magyar tudománynak szüksége van arra, hogy az egész társadalom megértse, hol tart, hogy áll, mi mindenben van benne.
És persze a legfontosabbak a fiatalok, hiszen ők fogják a jövő tudóstársadalmát adni, illetve a társadalmi támogatottságot is."
Az MTA elnöke a fiatal kutatókat támogató, az elvándorlásukat megállító Lendület programról azt mondta: ígéretet kaptak a további működtetésre.