Sikeres az állam által indított szociális földprogram, amely a szegényebb családoknak is segíthet abban, hogy saját maguk termeljék meg az alapvető élelmiszereket, mondta az agrárminiszter.
"Megpályázták az önkormányzatok, óriási sikere van, és én pedig nagyon nagy büszkeséggel tekintek erre, hiszen szociális földprogramot csináltunk. Hogyha valamivel segítünk, akkor ez pont az.
A leghátrányosabb helyzetű településeken, a leginkább rászorultaknak adunk egy lehetőséget
– hangsúlyozta Nagy István. – Az egyik irány az, hogy gazdasági tevékenységet tudnak rajta folytatni, tehát a közösségnek előállítanak rajta élelmiszert, gyümölcsöt, lehetne sorolni, bármit. De ez csak, az én számomra, a közvetett haszon. Az igazi közvetlen haszon az az, hogy mindazok, akik ebben a programban részt vesznek, megtanulják, hogyan kell termelni. Hogyan kell hagymát, krumplit ültetni, gondozni, hogyan kell akár egy gyümölcsfát megmetszeni, leszedni. Azzal, hogy mi elindítottuk a szociális földprogramot, szeretnénk megtanítani az embereket arra, hogy otthon, a saját kertjét is művelje meg. Azt a kitörési pontot szeretném megtalálni, hogy hogyan tudjuk az embereket rávenni arra, hogy a saját biztonságos ellátása érdekében, a saját élete megkönnyítése érdekében művelje meg a kertjét" – tette hozzá a tárcavezető.
Nagy István arra is kitért, hogy hogyan kezdenek földet művelni azok, akik eddig nem végeztek ilyen munkát. "Ezért kellett a szociális földprogram. A közmunkaprogrammal az önkormányzat területén megtanulja ezeket, hiszen ott egy agrármérnök, egy felelős vezető megmondja, hogy »akkor, a mai nap ezt kell csinálni«. És az első évben nem is álmodok arról, hogy a saját kertjét is megműveli – jegyezte meg a miniszter. Itt
az első haszon az, hogy dolgozik, értelmes munkát végez,
és a közösség számára előállít alapanyagot, nyersanyagot, amit a szociális konyhán, intézmények ellátására föl tudnak használni. Tehát egy értelmes feladat zajlik."
A tárcavezető hozzátette, több olyan program van még folyamatban, amelyek a legszegényebb települések támogatását helyezik előtérbe.
Erdősítés és sertéspestis
A műsorban arról is szó esett, hogy az erdészetekre, az önkormányzatokra és a civil társadalomra is szükség van ahhoz, hogy minél több területre lehessen erdőt telepíteni.
Nagy István megfogalmazása szerint ebbe a honvédség már nem hasznosított területeit is bevonnák, akárcsak a lepusztult üzemek kivonulása után hátramaradt, szörnyű állapotban lévő barnamezős földeket. De azon kármentesítésre váró tájakat is beültetnék erdővel, amelyek a vizsgálatok szerint nem szorulnak azonnali beavatkozásra, hiszen, mint az agrárminiszter fogalmazott, az erdősítés is mérsékli a károsanyag-szinteket, ezzel is hasznot hozva.
Vagyis minden olyan területen, amely alkalmas erdőültetésre, ott megteremtik a lehetőséget, hogy ez megvalósuljon,
összegezte a tárcavezető, hozzátéve: ezt szolgálja a csemeterendelet módosítása is, hogy beültethető fák a megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre, tette hozzá.
Nagy István végezetül az afrikai sertéspestissel kapcsolatban megjegyezte, meg lehet védeni a házisertés-állományt, de ehhez nagyon komoly munka és fegyelmezettség kell nap mint nap. A kór ugyan a vaddisznók között terjed, arra ugyanakkor jó, hogy sokkal komolyabban vegyük az állategészségügyi előírásokat – tette hozzá.