A munka törvénykönyve törvényerejű módosításának nagy újdonsága lesz, hogy a jövőben nem csak a törvény, de a munkáltató is előírhat foglalkoztatást kizáró feltételeket, például büntetlen előéletet, vagyis erkölcsi bizonyítványt kérhet a foglalkoztatáshoz - mondta el az InfoRádióban Simon Emese Júlia adatvédelmi szakértő.
"Fontos részlet, hogy
ilyen feltételeket csak akkor állapíthat meg a munkáltató, ha ezt bizonyos érdekek védelme indokolja.
A jogszabály természetesen nevesíti is ezeket az érdekeket, amelyek közül
a legnagyobb mozgásteret a munkáltató vagyoni érdekeire való hivatkozás fogja nyújtani"
- tette hozzá Simon Emese Júlia.
Az adatvédelmi szakértő szerint mára igen elterjedtté vált, hogy a munkáltató kér erkölcsi bizonyítványt, sokan már a kiválasztáskor is igénylik ezt. Ezt a tendenciát némileg megtörte a GDPR, vagyis az új uniós adatvédelmi irányelvek hatályba lépése, elterjedt vélemény volt, hogy nem kérhetnek a cégek erkölcsi bizonyítványt "csak úgy", miközben maga a GDPR ezt a kérdést egyáltalán nem érintette, csak közvetetten következett a szövegből.
Ezen az állásponton - mint Simon mondja - némiképp változtatott egy januári adatvédelmi hatósági vélemény, amely részletezte, hogy bizonyos jogos érdekek mentén lehetőségük van bekérni erkölcsi bizonyítványt, ezen érdek igazolására a munkáltatóknak el kellett végezni egy töb lépcsős érdekmérlegelési tesztet.
"Ha elfogadja a parlament ezt a törvénymódosítást, és a munkáltató a jelentős vagyoni érdekére hivatkozva szeretne a jövőben is erkölcsi bizonyítványt bekérni a munkavállalójától, akkor ezt az úgynevezett érdekmérlegelési tesztet a jövőben is el kellene végeznie a munkáltatónak" - fogalmazta meg véleményét Simon Emese Júlia.