Nyitókép: Pixabay.com

Jelentős átalakításról és béremelésekről számolt be Kásler Miklós

Infostart / MTI
2018. december 8. 10:25
A kormány a következő négy év alatt négy lépcsőben tovább emeli az egészségügyi szakdolgozók, a nem egészségügyi főiskolai szintű végzettségű dolgozók, és az alapellátásban foglalkoztatott védőnők bérét - mondta egy szakmai konferencián a miniszter.

Kásler Miklós a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján arról beszélt, hogy a 2019. november 1-től esedékes 8 százalékos szakdolgozói béremelést előre hozzák jövő év júliusára, a védőnők is a szakdolgozói bértábla alá kerülnek, és részesülnek a béremelésben.

A következő lépcsőben 2020 januárjában további 14 százalékkal, illetve novemberben egy újabb 20 százalékkal emelnék az alapbért. 2022 januárjában egy következő, 30 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók. Mint mondta, ez összességében ez 72 százalékos alapbéremelést jelent 2022-re 2018-hoz képest.

A miniszter szólt arról is, hogy

az alapellátás megerősítése érdekében létrehozzák az alapellátó országos módszertani központot,

amely meghatározza a kompetenciákat és a hatásköröket. Újragondolták az alapellátási ügyeleteket, a különböző ellátási szinteket. A jövőben nagyban szeretnének támaszkodni az alapellátó orvosokra, kiterjesztve egyéb szakvizsgájukhoz kötött kompetenciájukat. A megfelelő orvosi eszközpark biztosítását is célul tűzték ki, kiépítve az elektronikus összeköttetést a következő ellátási szinttel.

A tervek között említette Kásler Miklós a családi orvosi praxisok gazdasági helyzetének támogatását, terheik könnyítését, és az elképzelések szerint járásonként egy-egy alapellátási egységet hoznának létre egyéb szakterületek, például az iskolaorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, védőnő, diabetológus vagy logopédus bevonásával. A járásokat szakmai kollegiális vezető irányítaná egy-egy szakterületet megyei szinten összefogva.

Kásler Miklós beszélt a kórházi adósságok rendezéséről is, megismételve, hogy ebben az évben 55 milliárd forint jut erre. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a Pénzügyminisztériummal közös vizsgálat indult a kórházi adósságok okainak feltérképezésére, ugyanakkor - mint mondta -

"nem állapot az, hogy a kórházak hanyag gazdálkodása vagy pénzügyi viszonyai okozzák a deficitet".

Úgy fogalmazott: így eltérnek majd attól a gyakorlattól, hogy a kormány állandóan rendezze a kórházi adósságot, és attól, hogy az intézményi tartozások kialakulásáért soha senki nem felelős.