A Magyar Idők szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal már döntött is a Macedóniában jogerősen elítélt volt kormányfő, Nikola Gruevszki menedékjogi kérelméről, és a lap szerint megkapta a menekültstátust. Az InfoRádió is kereste kérdéseivel a hivatalt, mindeddig azonban nem válaszoltak.
Frissítés: Gruevszki a Facebook-oldalán bejelentette, hogy megkapta a menekültstátust Magyarországon.
Közben a macedón külügy bekérette Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki Gruevszki Magyarországra utazásával és menedékkérelmével kapcsolatban. Macedónia a politikus kiadatását is kezdeményezi.
Az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint
a menekültstátus megvédené Gruevszkit a kiadatástól.
Hoffmann Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról, hogy szigorúan jogi szempontból van-e különbség egy jogerősen elítélt volt kormányfő és egy jogerősen elítélt bankrabló között, azt mondta, "általános jogi szabályozás szerint nincs különbség, de az állam részesíthet valakit rendkívüli elbírálásban".
Hoffmann szerint több kérdés is felvetődik ebben a helyzetben: "az első kérdés az, hogy kérhet-e valaki menedékjogot, akit jogerősen elítélt egy másik állam bírósága". Hoffmann szerint kérhet, hiszen a menedékjog nem attól függ, hogy valakit elítéltek-e vagy sem, hanem hogy tudja-e igazolni azt, hogy a hazájában üldöztetés érte vagy az üldöztetés veszélye bizonyítható-e.
Gruevszki azt állítja - hogy bizonyítani tudja-e, az nem ismert -, hogy halálosan megfenyegették. Emellett hazájában az a veszély fenyegeti, hogy két évre börtönbe kellene mennie korrupcióért. Ezzel kapcsolatban Hoffmann Tamás azt mondta,
önmagában a börtönfenyegetettség nem elegendő a menekültstátus elismeréséhez. "Ehhez valami plusz dolgot kell bizonyítania, például hogy alaptalan volt az eljárás, vagy azt, hogy a büntetés-végrehajtása során kerülne az élete veszélybe"
- fejtegette a szakjogász.
Hoffmann nehezen tartja elképzelhetőnek (bár nem kizárt), hogy ha a Macedóniában egy hosszú eljárás során Gruevszkinek nem sikerült bizonyítania, hogy ellene koncepciós eljárás zajlik, azt a magyar bevándorlási hivatalban gyorsan bizonyítani tudja. "Inkább az tűnne valószínűnek, hogy lenne bizonyíték arra, az élete, testi épsége veszélyben lenne a börtönben, mert a hatóságok nem akarnák megvédeni" - nyomatékosította.
További kérdés a nemzetközi jogász szerint az, hogy a menekültstátus elismerésével kapcsolatos eljárásnak milyen módon kellene megtörténnie. Nem egészen világos ugyanis, hogy milyen módon jutott be Magyarországra. Elhangzott például, hogy sérülékeny helyzetben van - ám ezt a magyar jog volt miniszterelnökökkel kapcsolatban nem tartják irányadónak, inkább terhes nőkkel vagy súlyos betegségben szenvedőkkel kapcsolatban irányadó.
Ugyanakkor
nem tartja megalapozottnak azt, hogy Gruevszkinek a tranzitzónában kellene várakoznia.
Magyar politikusi nyilatkozatok arra engedik következtetni Hoffmannt, hogy valamilyen különleges engedéllyel jutott Magyarország területére. Ha pedig így van, és az állam engedélyezte a belépést, akkor a menekültstátus elismerése iránti eljárás lefolytatása közben sem kell a tranzitzónában lennie.
A kiadatással kapcsolatban Hoffmann elmondta: ha megkapja a menekültstátust, akkor nem lehet kiadni Macedóniának. A helyzet akkor válna bonyolultabbá,
ha a magyar hatóságok nem ismernék el a menekültstátust, ebben az esetben ugyanis főszabály szerint ki kellene adni őt, "kivéve, ha a bírósági eljárás során bizonyítani tudja, hogy ellene politikailag motivált, megalapozatlan eljárásban hoztak ítéletet".
Az Európa Tanács kiadatási egyezményében is szerepel a politikai bűncselekmény kivétele a kiadatás alól. Ebben az esetben viszont a magyar bíróságok gyakorlatilag azt állítanák, hogy Macedóniában nincs pártatlan bírósági eljárás - fejtette ki a jogász.
Mekkora Macedónia mozgástere?
Ha Gruevszki Magyarországon menekültstátust kap, egy Interpol által kiadott nemzetközi elfogatóparancsot is csak akkor lehetne végrehajtani ellene, ha elhagyná Magyarország területét - mondta Hoffmann Tamás. Hasonló példaként említette Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató esetét, aki ellen Horvátország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de mivel a magyar bíróság azt közölte, az adott ügyben Magyarországon már lefolytatták a nyomozást, és nem találtak bűncselekmény megalapozott gyanújára utaló jelet, ezért Magyarországon nem lehetett végrehajtani ellene a nemzetközi elfogadóparancsot.
Felmerülhet a kérdés, hogy továbbmehet-e a volt macedón kormányfő a magyar menekültstátus birtokában, hogy titokban elutazik Magyarországról egy olyan országba, amellyel Macedóniának nincs kiadatási egyezménye. Ezzel kapcsolatban Hoffmann elmondta: Magyarországra belépni is csak a hatóságok engedélyével tudott, és a kilépéshez is szükség volna a magyar hatóságok együttműködésére.
Mivel Nikola Gruevszkinek nincs útlevele, nem lenne egyszerű az sem, hogy elhagyja Magyarországot,
ráadásul a fogadó országnak is vállalnia kellene a politikus papírok nélküli befogadását - tette egyértelművé Hoffmann Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.