Sorra végiglátogatták az űrszondák a Naprendszer nagybolygóit, kisbolygóit, üstököseit. Napkutató szondák is voltak már, de ezt a nagyon nehéz feladatot megoldani - a Napot közelről vizsgáló szondát felküldeni - csak most sikerült.
"A Parker november 5-én, hétfőn volt a legközelebb a Naphoz. Ez a távolság 24 millió kilométer volt" - mondta az InfoRádiónak Almár Iván űrkutató, csillagász, aki szerint noha nagy távolságnak tűnik, a Föld-Nap távolságnak csak töredéke.
A mostani vizsgálat célja a Nap koronájának, vagyis a legkülső részének kutatása.
Sok érdekességre lehet bukkanni Almár szerint, például lyukakra, amelyeken keresztül napkitörések zajlanak, és fizikusoknak most először van lehetőségük fényképeket készíteni, méréseket végezni.
Az adatokra decemberig várni kell, mert a szonda a Nap mögé kerülve távolodik az égitesttől. Legközelebb áprilisban, szeptemberben lesz még ilyen közel az űreszköz. A tervek szerint az utolsó alkalommal a legkisebb távolság mindössze 6 millió kilométer lesz.
A gépkocsi méretű, hőelnyelő pajzssal ellátott űrszonda nagyjából 700 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld.
A hővédő pajzs azért is különleges, mert hasonlót nem szoktak ilyen szondákra szerelni. Ezt a pajzsot a megközelítésnél a műhold automatikusan úgy állította, hogy védje magát és az eszközeit a Nap sugárzásától. Az automatizálás fontos volt, mert a Naphoz közeli helyeken az égitest rádiósugárzása nagyon zavarta volna a kommunikációt, nehéz lett volna a Földről, távirányítással reagálni - mondta Almár Iván.
Az űrszondát 2025-ig tervezik működtetni.