Mark Zuckerberg nyilatkozata szerint nem illetéktelenül fértek hozzá az adatokhoz, hiszen a felhasználók – akik az ezt lehetővé tévő alkalmazást letöltötték – beleegyeztek azok felhasználásába – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Azonban az applikációt csupán 250 ezren töltötték le, a megszerzett 87 millió Facebook-profilba ismerőseik is beletartoznak, akik viszint semmilyen hozzájárulást nem adtak ehhez – tette hozzá.
A szakértő szerint ennél valójában többen is lehetnek azok, akiknek megszerezték az adatait,
és nem csak a Cambridge Analytica az egyetlen szereplő, aki ilyen jellegű gyűjtést végzett. „A közösségi hálózat korábbi adatkezelési szabályzatával és eljárásaival nem lehetett megvédeni azon személyes adatokat, melyekről azt gondoltuk egyébként, hogy biztonságban vannak” – fogalmazott.
„Amikor ezt a sok adatot a szolgáltatók, politikai pártok, államok számára is elérhetővé tesszük, akkor belekerülünk egy úgynevezett információs buborékba, és ez az információs buborék kizárja azt a széleskörű gondolkodást, amit az internet megad nekünk, és éppen ezért a világ sokszínűsége elvész” – hangsúlyozta Krasznay Csaba, aki szerint a digitális vadnyugat végefelé közeledünk.
Az államok egyre inkább elkezdik szabályozni, hogy mit lehet az internetes szolgáltatásokon belül, és mit nem.
„Európában másfél hónapon belül életbe lép az új adatvédelmi rendelet” – emelte ki. A GDPR szabályozza az adatok összegyűjtésének feltételeit és körülményeit, továbbá komoly fegyvert az európai adatvédelmi hatóságok kezébe, hiszen jogosultságuk lesz akár 20 millió eurónyi vagy a cég globális bevételének 4 százalékát jelentő összeg fizetését büntetésként kiszabni.
„Azzal, hogy Zuckerbergnek a jövő héten meg kell jelenni a szenátus előtt, és számot kell adnia arról, hogy mi is történt a cégénél, valószínűleg az amerikai szabályozás is sokkal szorosabbra fogja fonni az adatfelhasználást, mint ahogyan tette egyébként eddig” – emelte ki a kiberbiztonsági szakértő.