Ezzel etetik a gyerekeinket

InfoRádió
2016. április 17. 08:45
A menzareform előnyeiről és nehézségeiről tartanak a szakemberek kerekasztal beszélgetést. A Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke szerint a legnagyobb gondot a sómennyiség jelentős csökkentése jelentette. Sáfár Ferenc hozzátette: további változtatásokra van még szükség. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet dietetikusa szerint az új menza bevezetése azért okozott gondot sok iskolában, mert voltak olyan intézmények, ahol nem fokozatosan vezették be az új ételeket.

A menzareform célja teljesen egyértelmű: az egészségesebb társadalom megteremtését tűzte ki céljául, amit jogosan az óvodában és az iskolában kell elkezdeni – idézte fel a Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke.

Közölte, hogy a szakma már két évvel ezelőtt elkezdte megfogalmazni a kritikai észrevételeit az EMMI-rendelettel kapcsolatban, többek között azt, hogy a sótartalom, a kálciumbevitel és a zöldségek biztosítása a megvalósítás oldalán problémákat vethet fel.

„Tavaly szeptember óta kötelező az EMMI-rendelet, amelynek a megítélése nagyon vegyes, többségében inkább negatív. Mert ha kevesebb sót, vagy semennyi sót sem használhatunk főzéskor, az ízek sokkal jellegtelenebbek, és ízetlenebbnek tűnik minden étel. Ez pedig rajtahagyta a nyomát a rendelet megítélésén” - részletezte Sáfár Ferenc.

A Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke elmondta azt is, hogy az EMMI-rendelet szabályozza a kalóriabevitelt, az energiabevitelt is, amelyen nagyon sok szakember sokáig dolgozott.

„Ez viszont szükségessé teszi olyan ételek bevezetését, olyan alapanyagok felhasználását, amelyekkel a gyerekek még nem találkoztak. Mivel ez egy folyamat, nem lehet átütő eredményt várni egy fél év vagy egy év alatt, hiszen az étkezési szokások megváltoztatása nem egyik napról a másikra történik” - mondta.

Sáfár Ferenc úgy látja, az étkeztetésbe bekerült új alapanyagok, és az, hogy minimálisra vagy nullára kellett csökkenteni a sómennyiséget, egymást erősítő hatások voltak.

A terveikkel kapcsolatban elmondta, hogy folytatják a munkát azért, hogy az élethez lehessen igazítani a rendelet sarkalatos kérdéseit.

„A piacon ebben a szakmában részt vevő cégek nagyon sok esetben saját költségükön, saját energiájukat felhasználva szerveznek fórumokat szülőknek, diákoknak, tanároknak, hogy az EMMI-rendelet, illetve az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás lényegéről felvilágosítsák őket” - tette hozzá.

„Nagyon bízunk abban, hogy lesz még változás a gyakorlathoz igazított EMMI-rendeletben” - fogalmazott a Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke.

A siker titka a fokozatosság

„A menzareform szeptemberi bevezetése óta folyamatosan voltak az ellenőrzések, vizsgálatok, amelyek azt bizonyították, hogy a reform jótékonyan hat a gyerekek egészségére” - ismertette az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet dietetikusa.

Az elismerte a szakértő is, hogy a rendeletnek sarkalatos pontja volt a sókérdés, de véleménye szerint azok az intézmények, amelyek már 2011 óta, az OTH ajánlástól fokozatosan bevezették az új ételeket, és odafigyeltek arra, hogy egészségesebben táplálkozzanak a gyerekek, ez nem okozott különösebb nehézséget.

Tapasztalataik szerint nagyobb nehézséget azoknál az intézményeknél okozott a rendelet bevezetése, amelyek drasztikusan, egyik napról a másikra oldották meg a változtatást.

„Nagyon sok helyen az új ételek bevezetését nem előzte meg egy olyanfajta oktatás, együttműködés, kóstoltatás, ami segítette volna a rendelet és az új ételsorok fogadtatását” - mondta Miháldy Kinga.

„Amikor a felméréseinkben azt tapasztaljuk, hogy kicsi gyerekeknél magas vérnyomás, cukorbetegség, és olyan betegségek jelennek meg, amelyek korábban az idősebb korosztály körében volt, ezek szorosan összefüggésbe hozhatók a táplálkozással. Ezért volt feltétlenül szükség a menzareformra” - indokolta a dietetikus.

Szerinte a legfontosabb, hogy megismerjék és elfogadják ezeket az ételeket a gyerekek, ami egy közös munka eredménye a szülő, a pedagógus, a gyerek és az étel szolgáltatója részéről.

„Korábbi tapasztalatunk az, és a felmérések eredményei is azt bizonyították, hogy a gyerekek nem fogyasztanak elegendő zöldséget, gyümölcsöt, és otthon a szülő nem figyel megfelelő módon. A gyerek meg tudja tanulni akár az iskolában, akár a közétkeztetés révén is, hogy mik az egészséges ételek” - közölte Miháldy Kinga.

„Ezért nagyon fontos az, hogy ha a szülő nehezebben partner, akkor segítsen az óvodapedagógus, az iskolapedagógus, vagy a bölcsődei gondozó. Minél kisebb korban tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy mi az egészséges, mi a fontos, annál könnyebben szokja meg ezeket az ételeket, és elfogadóbban áll az új ételek megismeréséhez felnőttként is” - hangsúlyozta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetének dietetikusa.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Miháldy Kinga a menzareformról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Sáfár Ferenc a menzareformról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást