A korábbi években a dohányzás visszaszorítására tett lépések - például az értékesítési helyek számának korlátozása, a termékek drágítása - sikeresek voltak, hiszen éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon. Itt az ideje, hogy végre hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), illetve az adóteher prevenciós hatása - mondta a lapnak Lázár János.

Mint rámutatott, az elmúlt évtized elején még masszívan 30 százalék feletti fogyasztói arány mára 20-25 százalékra zsugorodott, a hagyományos dohánytermékek fogyasztásában ennél is jelentékenyebb a visszaesés. Úgy számol, hogy harminc év múlva lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek. Egyebek között ezt a célt is szolgálhatja a kormány által bejelentett dohányadó-emelés, amely a miniszterelnöki biztos szerint nemcsak fontos egészségpolitikai eszköz, hanem külső kényszer is. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió megkövetel egy minden tagország által elérendő jövedékiadó-szintet, amelynek elérésében Magyarország a folyamatos adóemelés ellenére is lemaradásban volt.

Lázár János szerint az, hogy a fogyasztás csökkenése ellenére is stabilan 650-700 milliárd forintos a hazai dohánykereskedelem piaca, nemcsak azt jelzi, hogy az adóemelkedés ellenére is szükségük van a nikotinra a dohányosoknak, hanem arra is rámutat, hogy a rendszer valóban jól kontrollált, a feketekereskedelmet az állam erőteljesen visszaszorította.

Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát, tovább növelve a boltok ellátási területét. Miután a kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.