Egyes európai hírszerzési források azt állítják: Oroszország hónapokon belül olyan drónos vagy rakétás provokációt hajthat végre a NATO területe ellen, amelynek célja bizonyítani, hogy a szövetség közös védelemről szóló cikkelye „inkább elméleti, mint gyakorlati”. Erről beszélt Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Szejm előtt.
A cseh BIS biztonsági szolgálat vezetője, Michal Koudelka ezek után mondta azt:
elképzelhető, hogy Oroszország a NATO-tagállamok területén egy korlátozott behatolással, akár egy megrendezett provokációval vagy nagyszabású befolyásolási kampánnyal próbálkozik.
Szerinte ez akár „hónapokon belül, nem évek múlva” megtörténhet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: sokan dolgoznak azon, hogy egy ilyen forgatókönyv ne valósuljon meg.
Emmanuel Macron francia elnök a lengyel figyelmeztetést megalapozottnak nevezte, és rendkívüli egyeztetésre hívta a pártok vezetőit és a 2027-es elnökválasztás jelöltjeit.
A balti államok hírszerzői ugyanakkor óvatosabbak, és arra figyelmeztetnek:
a közvetlen orosz támadás veszélyének túlhangsúlyozása éppen Moszkva kezére játszhat.
A lett VDD vezetője, Normunds Mežviets azt mondta: jelenleg nem látnak jeleket közvetlenül küszöbön álló orosz támadásra. Szerinte ugyan vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva Európában határozottabb fellépésre készül, de nem világos, hogy konkrét támadási tervekről van-e szó, vagy inkább arról, hogy Oroszország destabilizációval próbál félelmet és bizonytalanságot kelteni a nyugati társadalmakban – idézte szavait a The Guardian című lap.
Az észt külügyminisztérium főtitkára, Jonatan Vseviov közben a közösségi médiában kialakult pánikhangulat ellen emelt szót. Azt írta: ha valóban ok lenne támadástól tartani, azt jelezni fogják, addig szerinte meg kell őrizni a nyugalmat és folytatni kell Ukrajna támogatását. A lett hírszerzés vezetője ugyanakkor elismerte:
Nyugat-Európa végre komolyan veszi az Oroszország jelentette fenyegetést – ahogy a balti országok és Lengyelország már jóval 2022 előtt is tették.
A három szolgálat vezetője abban viszont egyetért, hogy az Oroszországnak tulajdonított európai szabotázskampány várhatóan erősödik. Prágában emiatt attól tartanak, hogy túlterhelik az európai szolgálatokat, amelyeknek lassan már minden tűzesetet vagy műszaki meghibásodást potenciális terrortámadásként kell kivizsgálniuk. Michal Koudelka szerint az orosz taktika az „eszkalálni, hogy csökkentsék az eszkalációt”, ami annyit tesz, hogy a nyugati társadalmak gyenge pontjainak „nyomogatásával” aláássák Ukrajna támogatását.
A háborúzó felek közben a hétvégén súlyos csapásokat mértek egymásra: Ukrajna nemcsak minden eddiginél több drónnal támadta Moszkva körzetét az orosz választások utolsó napján, de állítása szerint bevetette saját fejleszésű, 6-tonnás Flamingo ballisztikus rakétáját. Ez az amerikai Tomahawknál olcsóbb, messzebb és gyorsabban repülő eszköz találta el jelentések szerint az orosz főváros fő olajfinomítóját.
Az ukrán támadások lakóházakat is eltaláltak és két ember meghalt.
Az Ukrajna elleni éjszakai orosz támadásokban szintén ketten vesztették életüket és többen megsebesültek. A fő célpont Zaporizzsje volt, ahol tűz ütött ki egy lakóházban, egy bevásárlóközpontban és egy egyetemi épületben.