Nyitókép: Compassionate Eye Foundation/Rob/Getty Images

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Infostart / InfoRádió - Kiss Balázs (Pozsony)
2026. szeptember 1. 14:42
Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Szeptember elejétől minden szlovákiai általános iskolában fokozatosan életbe lép az új állami oktatási program, amely a 21. századi készségekre, a kritikus gondolkodásra és a problémamegoldásra helyezi a hangsúlyt, az érdemi szakkérdéseket elhomályosítja a Pozsonyban elfogadott legújabb jogszabály-tervezet.

A szlovák kormány ugyanis augusztus 26-án jóváhagyta és a törvényhozás elé utalta az oktatási törvény átfogó módosítását.

A csomag egyik legkritikusabb eleme az iskolák és osztályok indításához szükséges minimális tanulói létszám szigorítása. A szaktárca a lépést a közoktatás racionalizációjával és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatósággal indokolja, ez a szabályozás azonban közvetlenül veszélyezteti a kisebbségi oktatás megmaradását.

A folyamatos demográfiai kihívásokkal és létszámhiánnyal küzdő felvidéki magyar intézmények számára az új feltételrendszer kritikus helyzetet teremt. Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusa hangsúlyozta: a szigorítások nem veszik figyelembe a ritkábban lakott, szórvány- vagy tömbvidékek sajátosságait, ami akár több száz oktatási intézmény – köztük számos magyar tannyelvű óvoda és általános iskola – elnéptelenedéséhez és végleges bezárásához vezethet.

A törvény előkészítése során a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Szövetség részletes javaslatcsomagot nyújtott be az oktatási minisztériumnak. Ebben alacsonyabb létszámküszöb megállapítását kérték a kisebbségi tannyelvű iskolák számára, hogy szavatolják az anyanyelvi oktatás területi hozzáférhetőségét. A szaktárca azonban a pénzügyi érvekre hivatkozva ezeket a javaslatokat figyelmen kívül hagyta.

A Magyar Szövetség kiemelte:

a szaktárcának benyújtott javaslataik célja éppen az volt, hogy a nemzetiségi oktatás a gyakorlatban is elérhető, szakmailag működőképes és pénzügyileg fenntartható maradjon.

A párt közleménye szerint bár az egyeztetéseken részeredmények születtek, a legfontosabb kérdésben a minisztérium hajthatatlan maradt. Rámutattak: az iskolahálózat erőszakos optimalizációja és az állami finanszírozás megváltozott szabályai a minimális osztálylétszámok megszabásával együtt végzetes csapást mérhetnek a magyar intézményekre.

A magyar szakmai és politikai szervezetek egyöntetűen elutasítják a kormányszintű szabályozást, és szakpolitikai küzdelem helyett már széles körű társadalmi összefogást hirdettek. Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke határozott fellépést ígért a magyar óvodák és iskolák megmentése érdekében. Mint kijelentette: ha a parlamenti képviselet hiányában az egyeztetési csatornák elzárulnak, a szlovákiai magyar közösség akár az utcai demonstrációktól sem riad vissza iskolahálózata védelmében.