A támadás célpontja egy úgynevezett csúcserőmű volt. Ezek a viszonylag kisméretű, általában mintegy 15 megawattos gázerőművek többnyire nem termelnek folyamatosan. Akkor kapcsolnak be automatikusan, amikor a villamosenergia-hálózatnak hirtelen több áramra van szüksége – például, ha nő a fogyasztás vagy amikor a megújuló források nem szolgáltatnak elég áramot. Az Egyesült Királyságban mintegy háromszáz ilyen létesítmény működik, együttesen nagyjából 4-7 gigawattos kapacitással.
Az érintett erőmű tulajdonosát és pontos helyét a hatóságok nem hozták nyilvánosságra, de a brit sajtó értesülése szerint a támadás miatt a létesítmény négy napra kiesett a termelésből. A kormány azt sem tagadta, hogy iráni kötődésű hackerek állhattak az akció mögött.
A brit energiaipar vezetőit a támadás után a biztonsági szolgálatok külön tájékoztatták. Az ágazat cégei útmutatást és konkrét tanácsokat kaptak arról, milyen további lépéseket kell tenniük.
A szakértők szerint különösen aggasztó, hogy az ilyen kisebb erőművek működését gyakran úgynevezett programozható logikai vezérlők, röviden PLC-k irányítják. Ezek ipari számítógépek, amelyek a berendezések működését, például a hőmérsékletet és más fontos folyamatokat ellenőrzik. Az egyik energetikai vezető szerint éppen azért lehetnek sebezhetők, mert egy ilyen kis létesítményben korábban nem volt szükség olyan szigorú kiberbiztonsági rendszerre, mint a nemzetgazdasági szempontból kritikus erőművekben.
A nyomozásban részt vesz a brit nemzeti kiberbiztonsági központ, az NCSC is, amely a brit elektronikus hírszerzés, a GCHQ szervezetéhez tartozik. A kormány azonban igyekezett megnyugtatni a lakosságot: az érintett erőmű annyira kicsi, hogy kiesése gyakorlatilag észrevehetetlen volt a teljes villamosenergia-rendszer szempontjából.
Az eset azért is keltett komoly figyelmet, mert az elmúlt hónapokban az Iránhoz kötött kiberfenyegetés miatt már az Egyesült Államokban is riadót fújtak.
A Teheránhoz kötött, CyberAv3ngers nevű csoport amerikai vízellátó rendszereket támadott meg. A hackerek ott is az ipari vezérlőrendszereket vették célba: jelszavakat változtattak meg, kizárták a rendszergazdákat, és egyes létesítmények működését átmenetileg le kellett állítani.
A brit kiberbiztonsági hatóságok már márciusban fokozott óvatosságra intették a vállalatokat, miután az Egyesült Államok és Izrael támadásokat hajtott végre Irán ellen. A brit szervezeteknek azt tanácsolták, készüljenek fel többek között túlterheléses támadásokra, adathalász kísérletekre és az ipari vezérlőrendszerek elleni akciókra.
Az energiaipart képviselő Energy UK szerint a történtek aggasztók, és jól mutatják, hogy a brit infrastruktúrát a 21. század biztonsági követelményeihez kell igazítani.
A kormány már dolgozik egy új energiarendszer-ellenállóképességi stratégián, amelynek célja, hogy Nagy-Britannia jobban felkészüljön az éghajlatváltozás, a technológiai fejlődés és a geopolitikai feszültségek jelentette új fenyegetésekre.