Tajvanon csütörtökön Abrams tankok jelentek meg a Taoyuan nemzetközi reptérre vezető úton. Nem, nem tört ki a háború, de a sziget újabb hadgyakorlatot tart az úgynevezett „azonnali harckész képesség” fejlesztésére. A hadsereg a pénteken végetérő háborús játékok alkalmából mutatta be újonnan beszerzett, korszerű amerikai tankjait.
Előzőleg Kína bemutatta, miért kell tőle tartani: kedden áthaladt a Peking által saját vizeinek tartott Tajvani-szoroson legmodernebb, 3-as típusú Fucsian repülőgéphordozója.
A szoros közepén áthaladó úgynevezett medián vonalat – amely gyakorlatilag a határ és amely hosszú időn át elválasztotta egymástól a feleket, Kína egyre inkább figyelmen kívül hagyja. Repülőgépei, parti őrsége és hadihajói rendre áthaladnak rajta. Közben Peking átengedi a szoroson a kereskedelmi hajókat, de határozottan ellenkezik, ha más ország hadihajói haladnak át rajta. A Tajvannal szövetséges Egyesült Államok a szabad hajózás elvét hangoztatva pedig ezt időről időre megteszi.
Az amerikai kihívásra is válasz a Fucsian, amely ultramodern eletromágneses katapultokkal segít rá a harci gépek felszállására, ami azt jelenti, hogy nehezebb, nagyobb hatótávú vagy fegyverekkel jobban megrakott repülőket tud indítani.
A tajvani fegyveres erők szoros figyelemmel kísérték a repülőgéphordozó útját és egy fotót is kiadtak a fedélzetéről. Ezen nem voltak látható harci gépek, ami arra utalt, hogy a hadihajó „alacsony fenyegetési állapotban” volt.
Közben annak ellenére, hogy nem ismerik el államként, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország de facto tajvani nagykövetségei, valamint az amerikai képviselet egy közös nyilatkozatban hevesen bírálták Kínát „a tengeren folytatott különleges rendvédelmi műveletei” miatt.
Ezek az akciók, melyek Tajvan partjaitól keletre zajlanak, a nyugatiak szerint veszélyeztetik a regionális biztonságot. „Ellenezzük az egyoldalú próbálkozásokat a jelenlegi helyzet megváltoztatására, különösen fenyegetések és kényszerítés útján. Alapvető, hogy biztosítsák az összes hajózási jogot, a tengerészek és hajók biztonságát” – írták.
Kína szerint az a tény, hogy Japán és a Fülöp-szigetek tárgyalásokat kezdtek a Tajvantól keletre eső vizeken át futó tengeri határ kijelöléséről,
olyan „egyoldalú lépés, amely sérti területi egységét és a felségvizeit”.
Ennek nyomán a 70 éven át Tajvan által ellenőrzött tengeri körzetben megjelentek a kínai parti őrség hajói, amelyek esetenként áthaladó kereskedelmi hajókat fogtak el. Laj Csing-tö tajvani elnök szerint, amit Kína tesz, az már túllép a rutin rendfenntartási vagy terepellenőrzési lépéseken. Peking ezzel befolyási övezetét akarja kiterjeszteni. Azt, hogy Tajvan megpróbálja megerősíteni képességét, hogy megvédje demokratikus életformáját, nem kéne provokációként értékelni – tette hozzá egy nyilvános felszólalásában.