Szlovákia nemcsak a szövetségesi kötelezettségeit teljesíti, hanem aktívan alakítja a régió és a NATO keleti szárnyának biztonságpolitikáját. Robert Kaliňák védelmi miniszter Varsóban bejelentette: 2027 végén a szlovák F–16-os vadászgépek is bekapcsolódnak a NATO balti missziójába. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szlovák pilóták és gépek vigyázzák majd Litvánia, Lettország és Észtország légterét, vagyis azon tagállamokét, amelyek saját vadászrepülők híján a szövetségeseik segítségére támaszkodnak. Ugyanennek a missziónak a tagja Magyarország is: időszakosan többször is négy magyar Gripen harci gép teljesített szolgálatot a balti légtérben.
A szlovák szerepvállalás azonban itt nem áll meg. 2028-tól az ország a NATO rotációs légvédelmi missziójához is csatlakozik. Ehhez a kormány a nemrég beszerzett izraeli Barak MX légvédelmi rendszer hat ütegéből kettőt bocsát majd a közös védelem rendelkezésére.
A szlovák védelmi miniszter kiemelte, hogy a biztonság alapvető garanciája a NATO, de hangsúlyozta Varsó kulcsszerepét is.
Lengyelországot regionális vezetőként nevezte meg, aki területéből és erejéből adódóan Szlovákia számára is külön biztonsági garanciát jelent. A két ország között szoros hadiipari együttműködés körvonalazódik: közös drónellenes védelmi rendszereken dolgoznak. Szlovákia ebben nemcsak vásárló, hanem gyártó is lehet, hiszen a drónok megsemmisítéséhez szükséges eszközöket állít elő.
Robert Kaliňák a lengyelországi konferencián a technikai részleteken túlmutatva a globális geopolitikai helyzetről is sötét képet festett. Figyelmeztetett: Oroszország és Kína közeledése olyan kényszerszövetséget hoz létre, amelyben Moszkva egyre inkább Peking függőségébe kerül. A miniszter szerint ez a Nyugat számára rendkívül kockázatos. Feltette a kérdést: valóban egy ilyen kétpólusú világrend az érdekünk, vagy biztonságosabb lenne távolabb tartani egymástól ezt a két hatalmat.
A tárcavezető bírálta a Nyugat eddigi stratégiáját is. Szerinte az Oroszországgal szembeni intézkedések azért nem hozták meg a várt áttörést, mert nem sikerült meggyőzni olyan világpolitikai szereplőket, mint India vagy Kína. Úgy véli,
a NATO-n belüli egység önmagában kevés, ha a világ többi részét nem sikerül a demokratikus közösség mellé állítani.
A miniszter az ukrajnai háború tanulságait is levonta: a konfliktus szerinte egyszerre idézi az első világháború felőrlő lövészárok-harcait és a legmodernebb dróntechnológia összecsapását. Robert Kaliňák ezért elengedhetetlennek tartja az európai védelmi infrastruktúra megerősítését, amit már nem lehet pusztán a nemzetállamok költségvetéséből megoldani; közös uniós finanszírozásra és összehangolt stratégiára van szükség.