A közel-keleti konfliktus miatt egyre nagyobb aggodalom övezi a Perzsa-öböl térségének élelmiszer-ellátását. A régió gazdag monarchiái – köztük az Emírségek, Szaúd-Arábia vagy Katar – nagyrészt import élelmiszerre támaszkodnak, ezért különösen érzékenyek a tengeri kereskedelem zavaraira.
A mostani háború egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a térség kereskedelmének jelentős része halad át. Szakértők szerint még a rövid ideig tartó fennakadások is komoly gondokat okozhatnak, mert ilyenkor a nagy kikötőkből kisebb kapacitású létesítményekbe kell átirányítani a forgalmat.
A Perzsa-öböl országai egyszer már szembesültek hasonló gonddal.
A 2008-as globális élelmiszerválság idején az árak hirtelen megugrottak, és kiderült, mennyire sérülékeny az importfüggő ellátási rendszer. Ekkor döntöttek úgy, hogy a drága és vízigényes hazai gabonatermesztés helyett inkább külföldi mezőgazdasági beruházásokkal biztosítják az ellátást. Szaúd-Arábia például 2008 után fokozatosan felszámolta saját búzatermesztési programját, és szinte teljesen külföldi forrásokra állt át.
Most azonban a háború miatt éppen ezek a globális ellátási láncok kerültek nyomás alá. A Perzsa-öböl országai az élelmiszereik 80–90 százalékát importálják, és ennek több mint hetven százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. Ha a konfliktus elhúzódik, hiány és áremelkedés következhet.
Here’s the situation at the Strait of Hormuz:
— Milk Road Macro (@MilkRoadMacro) March 6, 2026
On Feb 27 (before the war), hundreds of ships were moving through the Strait.
Now, look at the right panel.
Shipping through the Strait has almost completely stopped.
This corridor needs to reopen for global pressures to ease. https://t.co/hlacwCThER pic.twitter.com/BMCLKqyOIb
A térség legfontosabb kikötői – köztük a dubaji Jebel Ali, valamint a kuvaiti, bahreini, katari és Szaúd-arábiai terminálok – mind olyan útvonalon helyezkednek el, amely a szoroson keresztül kapcsolódik a nemzetközi kereskedelemhez. Irán támadásai több ilyen kulcsfontosságú infrastruktúrát is érintettek: Jebel Ali konténerterminálján például a héten órákra leállt a forgalom.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a boltok polcai egyelőre tele vannak, de egyes termékek utánpótlása már most lassabb. A háború kitörése után több országban pánikszerű felvásárlás kezdődött, ami ideiglenes hiányokat okozott.
?? #Dubai has only 10 days of fresh #food supplies left
— UkrAgroConsult (@UkrAgroConsult) March 6, 2026
Many countries in the region rely heavily on food imports, meaning a prolonged conflict could lead to serious supply disruptions.
Read more ?https://t.co/wqLRWTNoWO pic.twitter.com/aiFL8GnCqM
A régió próbál felkészülni a zavarokra. Az Emirátusok például négy-hat hónapra elegendő stratégiai élelmiszerkészletet halmozott fel, és nagy kapacitású gabonasilókat épített. A fudzsairai tárolók háromszázezer tonna gabonát tudnak befogadni, ráadásul az Indiai-óceán partján fekszenek, a Hormuzi-szoroson kívül.
Ugyanakkor a szoros megkerülése sem könnyű. Az alternatív kikötők – például Khorfakkan vagy Fujairah – jóval kisebb kapacitásúak, így nehezen tudnák pótolni a dubaji vagy abu-dzabi terminálok kiesését. A romlandó áruk, például a banán vagy más friss élelmiszerek különösen érzékenyek a hosszabb szállítási időre, és légi szállításuk jelentősen drágítaná az ellátást.
A konfliktus hatása azonban messze túlmutathat a Közel-Keleten.
A Hormuzi-szoroson nemcsak olaj és gáz halad át, hanem a globális műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok mintegy harmada is. A szoros lezárása ezért már most gátolja az ammónia és a nitrogén szállítását. A világ élelmiszer-termelésének mintegy fele a nitrogénalapú műtrágyákra épül – nélkülük a terméshozamok jelentősen csökkennének. A Közel-Kelet ráadásul a globális műtrágyagyártás egyik központja. Irán például a világ negyedik legnagyobb karbamid-exportőre, amely a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya. Ha a háború miatt a gyárak leállnak vagy a szállítás akadozik, az világszerte drágíthatja a mezőgazdasági termelést.
?? No country on earth depends on the Strait of Hormuz more than Iran.
— Mario Nawfal (@MarioNawfal) March 6, 2026
Last year they pumped 1.7 million barrels of oil through it every day.
They just set fire to their own ship to sink everyone else's.
And that's the bet. Iran can't beat America and Israel militarily.
So… https://t.co/2d0JzFvrTe pic.twitter.com/2WxtZl9cXP
A műtrágyagyártást az energiaárak is befolyásolják: a nitrogénműtrágya előállítási költségének akár 60–80 százalékát a földgáz adja. A konfliktus miatt több öbölmenti létesítmény is leállt – Katar legnagyobb gázüzeme például egy dróntámadás után zárt be ideiglenesen.
Ennek hatása már a piacokon is látszik.
Az egyiptomi karbamid ára – amely globális referenciaárnak számít – egy hét alatt több mint 25 százalékkal emelkedett.
Elemzők szerint ha a szoros tartósan lezárva marad, az nemcsak a Közel-Kelet élelmiszer-ellátását sodorhatja veszélybe, hanem a világ mezőgazdaságát is. A dráguló műtrágya miatt csökkenhetnek a terméshozamok, és emelkedhet az olyan alapvető élelmiszerek ára, mint a kenyér, a tészta vagy a burgonya.
Az iráni háború pénteki napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.