Szombat és hétfő között szinte függőleges volt a bitcoin esési görbéje. Rövid idő alatt 82 ezer dollárról 74 ezerre esett az árfolyama, magával rántva sok más kriptovalutát is.
A „digitális arany” régóta nem látott mélységbe zuhant, utoljára a Donald Trump által meghirdetett „Felszabadulás napján” járt hasonló szinten, majd az amerikai elnök sokkoló büntetővámjainak bejelentése után szárnyalni kezdett és tavaly október 5-én áttörte a 125 ezer dolláros határt.
The crypto market is in a free fall.
— Awadhesh Singh (@thegreygold) January 31, 2026
Bitcoin has dropped -$6,000 in last 4 hours and hit a 9-month low of $77k.
$160 billion has been wiped out of the crypto market. pic.twitter.com/xpBIkSb6fS
A kripto-barát elnök „digitális arany” projektje
A tavalyi magas árfolyamot Trump kripto-barát intézkedéseinek tudták be – írta a Telegraph. Ezek részeként lazítottak a szabályozáson, elfogadták az úgynevezett stablecoin-okról szóló törvényt és ejtették a Biden-kormányzat idején, a nagy kriptotőzsdék, például a Coinbase és a Binance ellen indított pereket. Az elnök azt ígérte: az USA lesz „a világ kripto-fővárosa” – írta a lap.
Az, hogy Trump a bitcoin mögé állt, segített megszilárdítani azt a hitet, hogy hírhedten ingadozó bitcoin valóban „digitális arannyá” válhat, ahová bizonytalan időkben menekíteni lehet a pénzt.
The Trump family reshaped its business empire by embracing cryptocurrency.
— FORTUNE (@FortuneMagazine) January 21, 2026
Now Eric Trump’s American Bitcoin is mining that digital gold. https://t.co/cCwFEW4Xqs pic.twitter.com/h2rtVP0Nez
A vámok és geopolitika ráijesztettek a befektetőkre
Ahogy azonban Trumptól további vámfenyegetések hangzottak el, majd Maduro venezuelai elnök – szó szerinti – eltávolítása után kormányzata elkezdte azt hajtogatni, hogy – ha törik, ha szakad – megszerzi Grönlandot, és ezek után még Iránt is megfenyegette, a bitcoin meredek esésnek indult.
Tavaly január végéhez képest az egyéves értékvesztés 12 százalék, Trump második beiktatása óta pedig már közel 25 százalék volt. Az árfolyam mozgásra kihatott az is, hogy az elnök megnevezte jelöltjét az általa sokat szídott Fed Bank elnök, Jerome Powell helyére.
Ahogy elhangzott Kevin Warsh neve, erősödni kezdett a dollár és csitultak a jegybank szerepét ellátó Fed függetlenségével kapcsolatos aggodalmak
– ami miatt már nem lett olyan vonzó „menedékhely” a kriptovaluta.
Közben a fizikai arany sokkal csábítóbbá vált a „digitális aranynál”, a nemesfém árfolyama egészen január végéig meredeken emelkedett, amiatt, hogy befektetők benne látták a biztonságot (bár február 1. előtt az arany is sokat vesztett értékéből).
Hiába hirdették tehát a kripto-hívők, hogy a decentralizált és véges számú bitcoin a jövő, „a globális tőke a bizonytalanság közepette, nagy többséggel a már bevált likviditásra, piaci előzményekre és a globálisan elfogadott eszközökre, azaz a nemesfémekre szavazott” – írta a Telegraph. Az is közrejátszott, hogy a központi bankok elkezdték feltölteni aranytartalékaikat.
Kripto-tél vagy korrekció?
A kérdés most az, hogy jön-e a „kripto-tél”, amikor egy nagy esés után hosszabb ideig nyomottak maradnak az árfolyamok. A CoinGecko, a világ legnagyobb kriptóárfolyam aggregátora szerint a hétvégi eladások 100 milliárd dollárt radíroztak le az egész piac értékéből.
A Bernstein nevű, kripto-szolgáltatási cég szerint nem kell az árfolyam „befagyására” számítani,
a Bitcoin az idén lassan magára talál, de ehhez először meg kell kóstolnia a 60 ezer dollár körüli árfolyamszintet, azaz szerinte az év első felében további esés várható.
Trump és a „kém-sejk”
Közben az is kérdéseket vetett fel a kriptovilág átláthatóságáról (a hívők szerint a minden tranzakciót rögzítő és lekövethető blokklánc erre garancia), hogy kiderült Trump elnök nem sokkal tavalyi beiktatása előtt, egy titkos ügyletben eladott egy 500 millió dolláros részt a kriptovagyonából az Abu Dzabi királyi család „kém-sejknek” nevezett tagjának. (Azért, mert gyakorlatilag a nemzeti hírszerzés főnöke és mert érzékeny szeme miatt mindig napszemüvegben jár, továbbá szereti magát körülvenni MMA-harcosokkal).
Abu Dhabi royal known as ‘spy sheikh’ secretly bought massive stake in Trump family’s crypto firm: report https://t.co/OMominFo3W pic.twitter.com/SyXPLDPFDc
— New York Post (@nypost) February 2, 2026
Tahnún bin Zajed El Nahjan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zajed El Nahjan testvére arról állapodott meg Trumppal, hogy 49%-os részesedést szerez az amerikai elnök saját stablecoint kibocsájtott, World Liberty Financial nevű cégében.
A Trump kormányzat ezt megelőzően évi 500 ezer, úgynevezett AI-csip eladásáról állapodott meg az Öböl-állammal – egy olyan ügyletben, amelyet a korábbi, Biden-kormányzat blokkolt. A csipek körülbelül 20 százalékkát a sejk saját mesterséges intelligencia-cége, a G42 kapja meg.