Maga a japán császár, Naruhito fogadta Donald Trumpot, miután az amerikai elnök helikopteres turnét tett Tokió felett, ahol sok épületet az amerikai nemzeti színekkel világítottak ki az érkezésére.
Takaicsi Szanae a magát a Vasladyről, Margaret Thatcherről mintázó új – és első női – japán miniszterelnök számára a vizit jó alkalom, hogy elnyerje Trump jóindulatát. Források szerint Japán amerikai furgonokat, szójababot és gázt vásárolna és alkura készül a hajóépítés terén.
Az ázsiai körút nagy híre azonban az, hogy az Egyesült Államok és Kína előzetes keretegyezményt kötött a ritka földfémekhez való hozzáférés kérdésében, ami a kereskedelmi feszültség enyhülését és egy közvetlen Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozót eredményezhet. A hírek szerint a dátum e hét csütörtöke lesz, miután az amerikai elnök Dél-Koreába érkezik.
A tőzsdék máris bizakodóan reagáltak a hírre, mivel az eme fémekre kivetett korábbi kínai exporttilalom a kereskedelmi háború eszkalációjával fenyegetett. A két fél képviseletében – két napon át tartó tárgyalások nyomán – Ho Li-feng miniszterelnök-helyettes és Scott Bessent kereskedelmi miniszter állapodott meg Kuala Lumpurban.
Mindez azt jelenti, hogy Washington eláll attól, hogy 157 százalékos, bénító büntetővámmal sújtsa a kínai termékeket.
Szeptemberben az Egyesült Államok kiterjesztette az amerikai technológiától eltiltott kínai cégek listáját, miközben Kína szigorította a csúcstechnológiai eszközök gyártásához fontos ritka földfémek kiviteli feltételeit. Bessent amerikai kereskedelmi miniszter szerint Kína „jelentős” mennyiségű amerikai szójabab vásárlását ígérte meg. Ez nagy öröm lesz Illinois, Minnesota, Iowa és Indiana államok farmereinek. Érdekes módon az első két állam Kamala Harrisre, míg a második kettő Donald Trumpra voksolt a 2024-es elnökválasztásokon.
Az Európai Unió közben – de még a kínai-amerikai közeledés híre előtt – válaszcsapással fenyegette meg Pekinget a ritka földfém export-korlátozások miatt, mivel a blokk nagy mértékben függ a nyersanyagtól.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton közölte: „rövidtávon megoldást keresünk kínai kollégáinkkal, de készen állunk minden eszközünket bevetni, ha szükséges lesz”. Ezzel
az uniónak az úgynevezett „kényszerítésellenes eszközére utalt”.
A 2023-ban kidolgozott, de még nem alkalmazott intézkedéssel extra illetéket lehet kivetni az exportkorlátozásokra, vagy akár blokkolni lehet egy úgynevezett „rosszindulatú szereplő” hozzáférését az európai piacokhoz.