Sorra húzzák le a rolót Kínában a világ legnagyobb ékszercégének boltjai. A dán Pandora, amely évi százmilliós globális eladásairól híres, pár héttel ezelőtt jelentette be, hogy nem ötven, hanem száz üzletet zár be az országban. Mindezt azért, mert a 2019-es rekordhoz, 305 millió dollárhoz képest tavaly már csak ennek kevesebb mint negyedét tették ki az eladásai.
A South China Morning Post című hongkongi lap szerint a hazai márkák folyamatosan aláásták a külföldi brandek piaci részesedését Kínában: 2012-ben a helyi márkák a teljes piac 66 százalékát birtokolták, mostanra viszont már 76 százaléknál tartanak.
A kínai üzleteik egy részét bezáró külföldi cégek között olyan divatmárkák vannak, mint a japán kézben lévő GU, a spanyol Zara, az ausztrál Aesop és a szintén japán Decorte. Visszavonulnak egyes kínai piacokról a kiskereskedelmi láncok is, így az amerikai Walmart és a japán Aeon.
Elemzők ezt részben a visszaeső fogyasztói aktivitással és a deflációs nyomással magyarázzák, amit tovább bonyolítanak a Kína jövőbeli gazdasági teljesítményével kapcsolatos aggodalmak. „A következő évtized az olcsó kereskedelmi termékekről szól majd, ez a vezető trend” – írta a Capital közgazdasági és üzleti egyetem professzora, Csen Li-ping.
„Egyes cégek számára már nem működési kihívásokról, hanem a túlélésről van szó”
– tette hozzá.
A lap által megszólaltatott egyik Pandora-vásárló azt mondta: azért fordult el a dán márkától, mert a termékei nem tartják az értéküket úgy, mint például az arany. „Sok ismerősöm nem értette, miért költök annyit ezüstékszerre?” – mesélte.
Közben a minimalista dizájnjáról ismert japán Muji, amely a középosztályt megcélozva ruhákat, de bútorokat és háztartási cikkeket is árul, alaposan belehúzott a kínai üzletbezárásokba. Négy-öt nagyvárosban zártak be a boltjai. Bár külföldön a kínai árukat érik bírálatok, Kínában a helyi vásárlók panaszkodtak – paradox módon – a japán cég termékeinek minőségére. Az egyik panaszos fórumon 1800 bejegyzés jelent meg, amelyet 334 ezren láttak. A posztolók szerint a termékek nem hozzák az elvárt minőséget, miközben túl drágák és néha nem is praktikusak.
Az egyik panaszkodó szerint egy tíz dollárnak megfelelő kártyatartó áráért egy hátizsákot kéne adni. „Vagy veszek belőle a macskámnak két tálkát, annak jóval több haszna van” – jegyezte meg.
Közgazdászok korábban azt feszegették: az exportorientált Kína miért nem tesz lépéseket a belső fogyasztás növelése felé. Most részben kezd megvalósulni, amit akartak: a kínaiak a kínai gyártók felé fordulnak, amit a külföldi márkák szenvedik meg.