„Az ukrán irányban Moszkva nem lát diplomáciai próbálkozásokat az EU részéről. Amit az európaiak ajánlanak, az utópia, sehová sem vezető út” – öntötte le képletesen hideg vízzel az orosz külügyminiszter az ukrajnai békekísérleteket.
Szergej Lavrov erről a jordán külügyminiszter társaságában tartott sajtótájékoztatón beszélt.
Az uniós vezetők a hét elején meggyőzték Donald Trump amerikai elnököt, hogy ne csak az úgynevezett „területcserés” ötletére koncentráljon, hanem fogadja el, hogy az európaiak – amerikai közreműködéssel – védelmet ajánljanak Ukrajnának. Mindezt úgy, hogy Moszkvának engedve Trump közölte: nem lesz terítéken Ukrajna lehetséges NATO-tagsága.
Úgy tűnik, a Kremlnek még ez a formula sem jó: „nem tudunk belemenni abba, hogy a kollektív biztonság kérdéseit Oroszország nélkül akarják megoldani. Ez nem fog menni” – mondta Lavrov.
Azt állította: országa
„nem túlozza el a követeléseit, de a jogos érdekeit keményen fogja érvényesíteni”.
Szerinte az alaszkai Trump-Putyin-csúcs után Washingtonban értik, hogy Moszkva véleménye nélkül nem lehet az európai biztonságról beszélgetéseket folytatni.
Azt is megemlítette, hogy az ígéretesnek indult, de kudarcba fulladt 2022-es isztambuli tárgyalásokon épp az ukrán delegáció állt elő egy olyan biztonsági garancia ötlettel, amibe bevonták volna az ENSZ Biztonsági Tanácsa összes állandó tagját – azaz Oroszországot és Kínát is és még további államokat.
„Ezt a hivatalos egyezményt készek voltunk aláírni, de jött Boris Johnson,
és megtiltotta ezt a kijevi beosztottjainak” – mondta.
Az orosz sajtó szerint az akkor lebegtetett garancia így nézett ki:
- Ukrajna vállalja, hogy atomfegyvermentes ország marad
- nem lesz tagja védelmi szövetségeknek
- nem vesz részt háborús konfliktusokban más országok oldalán
- a területén nem lehetnek külföldi katonák és fegyverek.
A garanciát adók cserébe vállalták volna, hogy
- tiszteletben tartják az ország szuverenitását
- semmilyen katonai akciót nem hajtanak végre a területén.
Viszont a Krímre és az akkor orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területekre nem vonatkoztak volna az egyezmény egyes kikötései.
Kijev szerint ez „vétójogot” adott volna az oroszoknak az ukrán nemzetbiztonság kérdésében, és a nyugati sajtó szerint Lavrov ennek felemlegetésével most megint hasonlót követel.
Lavrov beleszállt Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőbe is, aki kétségbevonta, hogy Moszkva betartaná-e bármely vállalását. Szerinte ez a „brüsszeli külpolitikai módszerek degradálása az orosz arany- és valutatartalék nyílt ellopása mellett”.
A közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokról azt mondta: „nem minden múlik Moszkván” és „sok kérdést kell megvitatni” három munkacsoportban; ezek a katonai, humanitárius és politikai kérdéseket vennék napirendre.
Donald Trump kedden kizárta, hogy a rendezés részeként amerikai katonákat küldenének Ukrajnába,
de azt mondta, Washington esetleg légi védelmet adna a békefenntartókat küldő 10 európai ország katonáinak.