A volt kormányfő, Andrej Babis vezette ANO mozgalom tovább erősödött, és jelenleg 31,5 százalékos támogatottsággal vezeti a pártversenyt. A jelenlegi kormányzó erők ezzel szemben gyengülnek: a jobboldali Spolu-koalíció – vagyis az ODS, a KDU-CSL és a TOP 09 pártszövetsége – mindössze 19,4 százalékon áll. Ez főként az utóbbi hetek botrányai, köztük a sokat emlegetett bitcoin-ügy következménye lehet. A kormánykoalíció másik pillére, a STAN 12,2 százalékon áll, a kalózpárt, vagyis a Piráti 8,1 százalékot szerezne. Eközben az ellenzéki SPD ismét a harmadik helyre kapaszkodott fel 12,8 százalékkal, a radikális Stacilo! mozgalom pedig 7,4 százalékos támogatottságával idén eddigi legjobb eredményét hozta.
Mindez azt jelentené, hogy a jelenlegi 104 fős kormánytöbbség megszűnne, a Spolu–STAN szövetség összesen csak 68 képviselőt küldhetne a parlamentbe. A mérleg nyelve így a Piráti lehetnek, ha megőrzik jelenlegi támogatottságukat. A koalíciós lehetőségeket erősen korlátozza, hogy az ANO kizárja az együttműködést a jelenlegi kormányerőkkel, a Spolu pedig elhatárolódik az SPD-től és a Stacilo!-tól is.
Mindeközben a cseh társadalomban fokozódik az aggodalom a választások befolyásolásának lehetősége miatt. A prágai székhelyű Közép-Európai Digitális Médiafigyelő, vagyis a CEDMO nemzetközi kutatása szerint a csehek 42 százaléka tart attól, hogy Oroszország megpróbálja majd befolyásolni az október 3-án és 4-én esedékes választásokat. Az Európai Unió hasonló szándékát 41 százalék valószínűsíti, míg az Egyesült Államok beavatkozását 29 százalék tartja elképzelhetőnek.
A választási félelmek mellett a csehek továbbra is komoly biztonsági kihívásként tekintenek az iszlám fundamentalizmusra és a terrorizmusra. A STEM másik friss felmérése szerint a válaszadók több mint fele, 55, illetve 54 százaléka tart ezektől a veszélyektől. Hasonló arányban aggódnak a nemzetközi szervezett bűnözés, Oroszország politikája, valamint az ukrajnai háború miatt is. A felmérés szerint a szárazság is egyre többekben kelt aggodalmat – ezt sokan az éghajlatváltozás közvetlen és kézzelfogható következményének tekintik.
A részletes adatok alapján az idősebb, hatvan év feletti korosztály körében erősebbek ezek a félelmek, míg a fiatalabb, 18 és 29 év közöttiek kevésbé tartanak a felsorolt veszélyektől. Emellett az iskolázottság is meghatározó tényező: az alacsonyabb végzettségűek körében jellemzőbb az aggodalom – különösen a menekültek beáramlásával kapcsolatban.
A közvélemény tehát érzékeny a kül- és belpolitikai kérdésekre egyaránt, és a felmérések alapján úgy tűnik, hogy a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a félelemérzet jelentősen befolyásolhatják az októberi választások végkimenetelét.