A szlovák gazdaság teljesítménye szempontjából is fontos szerepet játszik a fegyverexport, hiszen az ország jelentős eszköz- és muníciógyártó kapacitásokkal rendelkezik. Az elmúlt évben a fegyverexport a GDP csaknem 0,9 százalékát tette ki, ami nem tér el számottevően az Egyesült Államokétól, ahol ugyanez az arány elérte az 1,1 százalékot. Az orosz–ukrán háború kezdete óta Szlovákia a katonai iparágát üzleti alapon továbbra is aktívan működteti, ugyanakkor az exportot nem minősíti katonai segítségnyújtásnak. Ez azt jelenti, hogy bár Szlovákia hivatalosan nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának, a fegyverek eladása folytatódik, és ezek a szállítmányok kereskedelmi alapon, pénzért jutnak el a célállomásokra.
A politikai kommunikációban azonban komoly ellentmondások merültek fel. Robert Fico miniszterelnök több alkalommal is kijelentette, hogy Szlovákia nem ad fegyvert Ukrajnának, és sem pénzügyi, sem katonai támogatást nem nyújt a háborúban. A miniszterelnök szerint az ország csak humanitárius segítséget ad az ukránoknak, és a kormányzat politikája világos:
nem kívánják tovább súlyosbítani a háború helyzetét fegyverszállítmányokkal.
A szlovák kormányzat ezt a kommunikációt igyekszik következetesen fenntartani, miközben a fegyverexport továbbra is zajlik.
Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter a napokban sajtótájékoztatón reagált a kérdésre, és hangsúlyozta, hogy a GDP növekedése és a fegyverexport emelkedése nem feltétlenül Ukrajna támogatását jelenti. A tárcavezető szerint a szlovák védelmi ipar, amely a háborús régiókba irányuló szállításokkal kapcsolatban korábban is kiemelt szerepet játszott, most is jelentős keresletet tapasztal más országokban is. A miniszter a fegyvergyártást szlovák hagyománynak tekinti, és úgy véli, hogy az exportalapú gazdaság fontos szereplője lehet az ország gazdaságának diverzifikálásában.
Ugyanakkor Robert Kalinák szavai nem mentesek a politikai kétségektől. Azt állította, hogy a ZVS Holding, Szlovákia fő lőszerellátója nem üzletel ukrán partnerekkel, technikailag pedig lehetséges, hogy a fegyverszállítmányok egyes részleteit más közbeiktatott szereplők kezeljék, így hivatalosan nincs közvetlen katonai támogatás Ukrajna felé.
A helyzet bonyolultságát tovább növeli, hogy az exportengedélyek kiadása a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, és ezeket az engedélyeket a külügyminisztériummal szoros együttműködésben adják ki. Ezt figyelembe véve egyes politikai elemzők úgy vélik, hogy a fegyverexport folytatásához szükséges hivatalos engedélyeket és a kormány politikai állásfoglalásait egyaránt újra kellene értékelni.