Az óceán mélyén fekvő természeti kincsek jobbára feltáratlanok, de Kínának meg kéne kezdeni a kitermelést, és ehhez szövetségesekre van szüksége – írták kínai kutatók a pekingi természeti erőforrások minisztériuma Csendes-óceáni témákkal foglakozó folyóiratában. A kormányszakértők szerint az Egyesült Államok és a nyugati országok ezt ellenzik, mert attól tartanak, hogy megnőne Kína befolyása a mélytengeri területeken, és nagyobb szerephez juthatna a nyersanyag-ellátási rendszerekben.
„Kínának meg kellene erősítenie a stratégiai konszenzust a kitermeléspártiak között; fokoznia kell a tudományos partnerprogramokat és a technológiai innovációt olyan országokkal, mint Oroszország, Dél-Korea, Japán és India, és nemzetközi együttműködési platformokat kellene kiépítenie a mélytengeri területen” – írták a Santung Egyetem északkelet-ázsiai tanulmányok intézetének kutatói. Továbbá a tengeri együttműködésről és az óceánok kiaknázásáról szóló megállapodásokat kéne aláírnia Pekingnek a latin-amerikai, afrikai és csendes-óceáni szigetországokkal – tették hozzá.
Úgy tűnik, az óceánfenék lesz az erőforrásokért folyó verseny következő színtere, mivel a tengerfenék olyan alapvető ásványi anyagokat rejt, mint a nikkel, a réz, a kobalt és a mangán – jegyzi meg a South China Morning Post című hongkongi lap. Ezek az elektromos járművek akkumulátoraiba, mobiltelefonokba, napelemekbe és más elektronikus eszközökbe kerülnek. A gyártási folyamat azonban sérülékeny az ellátási lánc lehetséges zavarai miatt.
A tengerfenék feltárását támogatók azzal érvelnek, hogy a fémek és ásványi kincsek kitermelése elengedhetetlen a globális energetikai átálláshoz. További érvük, hogy ez sokkal kevesebb környezeti terheléssel járna, mint a szárazföldi bányászat. Az ötlet ellenzői szerint pont fordítva van, és potenciálisan az ott élő állatok és növények kihalásához vezethetne.
A kereskedelmi volumenű tengeri bányászat egyelőre inkább csak ötlet, mint valóság, de voltak már próbálkozások.
Jelenleg a nemzetközi vizek alatti tengerfenék az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatósága és a tengerjogi egyezmény (UNCLOS) hatálya alá esik, amelyhez az Egyesült Államok nem csatlakozott és nincs is szavazati joga. Eddig 31 feltárási engedélyt adtak ki, ebből ötöt Kínának, amely reméli, hogy már jövőre megkezdheti a bányászatot.
Az említett szaklapban egy másik cikk is megjelent, amely kendőzetlenül arra utal, hogy Kínának törekednie kell nemzetközi befolyása kiterjesztésére, és ehhez jó lehetőség a tengeri bányászat.
Közben tavaly az amerikai kongresszusban 31 republikánus képviselő sürgette a védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg a kérdést. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy újabb kulcsfontosságú ásványkincset engedjünk át Kínának – írták levelükben. – Az Egyesült Államoknak, és különösen a védelmi minisztériumnak együtt kellene működnie a szövetségesekkel, a partnerekkel és az iparral annak biztosítása érdekében, hogy Kína ne ragadja magához korlátlanul a mélytengeri kincsek feletti ellenőrzést."
A tengerfenéken történő bányászat ellen több mint harminc ország foglalt állást és annak felfüggesztését vagy betiltását követeli.