A dolog annyira bizarr, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter magyarázkodásra kényszerült: a Niger fővárosában, Niamey-ben található légitámaszponton megjelent orosz katonák „nem jelentenek fenyegetést” az ott szolgáló amerikai erőkre.
Egyelőre nem világos, mikor vezényelték a hetek óta az országban tartózkodó oroszokat a 101-es légibázisra, amely a nemzetközi reptér közelében található. „Az oroszok egy külön építményben vannak, nem férnek hozzá az amerikai erőkhöz és felszerelésünkhöz” – fejtegette az amerikai védelmi tárca vezetője a világ másik végén, Hawaii-on tartott sajtótájékoztatóján. Az oroszok megjelenését a tavaly nyári katonai puccs tette lehetővé,
amikor a tábornokok elüldözték a választásokon győztes Mohamed Bazoum elnököt.
A katonai kormányzat azóta elkezdte felülbírálni a nyugati országokkal való együttműködését, amelyek csapatai addig az iszlámista lázadók elleni harcot voltak hivatottak segíteni a Száhel-övezetben, amit az Iszlám Állam új erősségének tartanak.
Már a puccs idején rendezett tüntetéseken is világos volt, hogy a közvélemény mozgósított része nem nyugatbarát: sok nigeri orosz zászlókat lengetve demonstrált a nyugatiak távozását követelve. Paul Melly, a brit külpolitikai intézet, a Chatham House elemzője szerint az oroszok azért is vonzóak, mert „nincsenek követeléseik a kormányzással vagy a demokráciához való visszatéréssel kapcsolatban”.
A junta márciusban távozásra szólította fel az amerikaiakat.
Az oroszok valójában már néhány évvel korábban, még a néhai Jevgenyij Prigozsin Wagner zsoldoscégének révén megvetették a lábukat a kontinensen. Moszkva újabb pozíciókat szerez, miközben feltámadni látszik Afrika hidegháború korabeli megosztottsága, amikor az egyes országok vagy az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió befolyási övezetébe tartoztak.
„A térség egy geopolitikai törésvonal: Nyugat-Afrika parti sávja nyugatbarát, a Száhel-övezet viszont orosz párti” – idézte a Guardian Ikemesit Effiong-ot, a nigériai SBM Intelligence geopolitikai kockázatfelmérő cég kutatási főnökét. A szakértő azt jósolta, hogy a demokrácia gyengülése és a gazdaságok mélyrepülése miatt, a régió országai olyan gyakorisággal fognak ki-be járni a két szövetségi blokkba, hogy az jó pár évre leköti Washingtont és Moszkvát.
A tavalyi, nigeri puccs után az amerikaiak a fővárosi 101-es légibázisról az ország közepén található és 80 millió dollárból épített, 201-es támaszpontra vitték át katonáik egy részét. Washington innen támadta drónokkal az Iszlám Államhoz és az Al-Kaidához kapcsolt helyi dzsihádista erőt, a Dzsamat Nuszrat al-Iszlam val Muszlimín-t, mert attól tart, hogy a radikálisok kiterjesztik befolyásukat a térségben.