Immár hivatalos: a parányi Svájc hatalmas veszélybe sodorja polgárait, mert nem állt a klímaváltozás elleni harc élére. A berni kormányt nem az aszály, az emelkedő tengerszint vagy a vízhiány által sújtott és elvándorlásra kényszerülő, távoli országokban élő emberek, hanem saját, valószínűleg nem klímaszegénységben megőszült polgárai perelték be. Panaszuk szerint a svájci hatóságok „mulasztottak a klímavédelem tekintetében”, és „komolyan megkárosították az egészségüket”.
Reaction to Swiss women's victory in landmark climate court case https://t.co/7g9JlAvwJY pic.twitter.com/o4k02QClgb
— Reuters (@Reuters) April 9, 2024
A panasznak az Emberi Jogok Európai Bírósága azzal adott helyt, hogy a svájci kormány klímapolitikája nem elégséges és megnöveli a kockázatát, hogy a hőhullámok a felperesek, azaz idős nők életét követelhetik.
Swiss women won the first ever climate case victory. The ECHR ruled their age & gender made them particularly vulnerable to the effects of climate change heat waves & Switzerland's efforts to meet emission reduction targets was woefully inadequate. The law is binding on 46 states pic.twitter.com/Fq6MlLfivd
— Ann Johns, Grumpy Geordie Gran #PAL #Save our NHS (@AnnJohn30914404) April 9, 2024
Mindeközben, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint Svájc a maga 34 ezer tonnájával a 23. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátók között Európában, miközben Németországé közel 25-szor annyi.
Svájcban is többnapos hőség lehet évente
A svájci Szövetségi Meteorológiai és Klímahivatal és a MeteoSwiss szolgálat szerint 1991-2020 között 5,8 Celsius-fok volt az országban az éves átlaghőmérséklet. Az alpesi országban ugyanakkor nyáron, az alacsonyabban fekvő vidékeken már 25 fok is lehet az átlag, és 30, sőt akár 35 fokot elérő hőhullámok is előfordulhatnak.
A vizsgált, 1991-2020 közötti időszakban a hivatal szerint évente 10-20 olyan nap van, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot.
„A hőhullámok 1980 óta gyakoribbak az éghajlatváltozás miatt” – áll az intézmény anyagában. A viharok és jégesők minden évben többmillió frank kárt okoznak – különösen a Napf, Ticino és Jura régiókban.
Beindulhat a pereskedés a kormányok ellen
Mint tudósítók megjegyzik, a nem az Európai Unióhoz tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága döntése hullámokat vethet az egész kontinensen, az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró 46 államban. Ezentúl bármely nemzeti bíróság elé kerülő klíma- és emberi jogi kereset esetében a testületnek mérlegelnie kell a döntés előtt az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatát. És bár Európán kívül nincs kötelező hatálya az ECHR-nek, döntése kihathat az ottani ügyekre is.
I cannot stress enough how significant this moment is in the fight against the climate crisis. #ClimateEmergency #climatelitigation https://t.co/hC1j1ju1Ck
— Sanjeev Kumar (@ChangeSanjeev) April 9, 2024
Mindez azt jelenti, hogy egyre több állampolgár perelheti be a kormányát emberijog-sértésekre hivatkozva.
A Channel News Asia portál szerint 2017-ben kevesebb mint ezer klímapert kezdeményeztek, 2023 végére viszont már több mint 2500-at.
A döntés nyomán azonnal megszólalt az Avaaz nevű globális aktivista-mozgalom.
„A svájci döntés kulcsfontosságú, jogilag kötelező precedens és minta arra, hogyan pereld be sikeresen a saját kormányodat a klímamulasztások miatt”
– mondta Ruth Delbaere, az Avaaz jogi kampányokkal foglalkozó igazgatója. Hasonló módon nyilatkozott Greta Thunberg aktivista is.
A radikális fellépéseiről ismert Extinction Rebellion nevű nyomásgyakorló szervezet pedig az X-re kitett grafikájába azt írta: "Ütött az óra a kormányaink számára, klímafellépést most!"
?✊ Brace yourselves for a new era of #climatelitigation sparked by @KlimaSeniorin's victory!
— CAN EUROPE (@CANEurope) April 9, 2024
This legal milestone can ignite a wave of cases, compelling governments to act urgently and tackle the #ClimateCrisis. @Y4CJ_
?https://t.co/t3dVkRfcaV pic.twitter.com/cYYVzik6Hp
Viola Amherd svájci szövetségi elnök nem volt hajlandó reagálni a bírósági döntésre, de azt mondta: országa számára a klímapolitika kiemelt prioritás.
Az ítélet keményebb klímapolitikai és emissziócsökkentő intézkedések bevezetésére kényszerítheti Svájcot, amely az ítélet szerint "nem számszerűsítette", hogy mennyivel csökkenti az emissziót.
A francia várost elöntő Északi-tengerre nem volt vevő a bíróság
Egyelőre nem garantált, hogy nagy eséllyel a felperesek nyernek: az ECHR a svájci nők ügyével párhuzamosan elutasított egy portugál és egy francia környezetvédelmi aktivisták által benyújtott keresetet.
Hat, 12 és 24 év közötti portugál fiatal az összes EU-tagállamot plusz Norvégiát, Svájcot, Törökországot, Nagy-Britanniát és Oroszországot perelte be, de ügyrendi hiányosságok miatt a bíróság nem indított pert.
Egy volt francia polgármester pedig olyan panaszt nyújtott be, hogy a francia állam tétlensége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy „városát elönti az Északi-tenger”. Mivel azonban ő időközben Brüsszelbe költözött, a bíróság szerint „nem áldozat”.