A mintegy hétórás heves parlamenti vitát követően a 81 tagú testületben a szavazáskor jelenlevő 71 szenátor közül csak 34-en támogatták az egyezmény elfogadását. A dokumentum ratifikációjához legalább 36 szavazatra lett volna szükség. „Az isztambuli egyezményt nem hagyta jóvá a szenátus” – jelentette be Tomáš Cernin, a felsőház alelnöke. A szenátorok hozzájárulása nélkül az eljárás nem folytatódhat. A döntésre való tekintettel
a megállapodással a továbbiakban már nem fog foglalkozni sem a parlament alsóháza, sem az államfő.
Az egyezmény elfogadásáról Miloš Vystrčil, a szenátus elnöke sem tudta meggyőzni képviselőtársait, aki úgy fogalmazott, az a baj, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mint tartalmaz az egyezmény. „Hihetetlen módon töltötték ki ezt az információs űrt, mi pedig hagytuk, hogy ez így történjen, s ennek isszuk meg most a levét” – mondta Vystrčil. A felsőházban visszhang nélkül maradt Petr Pavel államfő felhívása is, amelyben az egyezmény ratifikálását kérte.
A dokumentum bírálói szerint az isztambuli egyezmény bizonyos kifejezések használata miatt veszélyezteti a cseh családokat. Michael Canov szenátor is nemtetszésének adott hangot.
„Ennek oka a gender térnyerése és a fogalom bevezetése a jogrendszerünkbe. Egy ilyen törekvés a gyakorlatban káros”
– mondta a felsőházi képviselő.
Az isztambuli egyezményt – amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe – Csehország 2016-ban aláírta ugyan, de a törvényhozás sokáig nem vette napirendjére a ratifikálást, ennek folyamata csak tavaly nyáron kezdődött el.
Az isztambuli egyezmény évek óta éles viták tárgya a cseh társadalom liberális és konzervatív része között, és ez a szavazásban is megmutatkozott. A jogszabály elfogadását leginkább a Kalózpárt, valamint a Polgármesterek és Független Személyiségek párt szenátorai támogatták, míg a szociáldemokrata párt és az ANO - Elégedetlen Polgárok Akciója szenátori frakciói elutasították. Két jobboldali frakció, a Polgári Demokratikus Párt és a TOP 09 párt szenátorai nagyjából fele-fele arányban támogatták, illetve elutasították a jogszabályt.
A keresztény egyházak képviselői üdvözölték a szenátusi döntést, míg Martin Dvořák, a kormány európai ügyekért felelős minisztere nemzetközi szégyennek minősítette a jogszabály felsőházi elutasítását. Csehország így azon kevés országok egyike, amely aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt.