Az előző hónapban még 2,9 százalék volt az euróövezet inflációja, tehát a fél százalékpontos esés jelentősnek számít. Ez azt jelenti, hogy 2021 júliusa óta nem volt ilyen lassú a drágulás üteme – emlékeztet a Financial Times gazdasággal és pénzüggyel foglalkozó napilap.
A vérszemet kapott befektetők ennek nyomán nyomást gyakorolnak az Európai Központi Bankra, hogy rövid időn belül csökkentse a kamatlábakat. Az illetékesek azonban addig magasan akarják tartani őket, amíg bizonyossá nem válik, hogy tényleg megfékezték az évtizedek óta példátlan inflációt – a pénzromlás mértéke az év elején még 10,6 százalék volt, a maginfláció pedig 6 százalék hoz közelített.
De mi okozta a hirtelen javulást?
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala által csütörtökön közzétett adatok szerint a harmonizált fogyasztói árindex lassulása mögött elsősorban az energiaárak csökkenése, valamint az élelmiszerek és a szolgáltatások árának korábbinál alacsonyabb növekedése állt.
A Reuters által megkérdezett közgazdászok szerényebb, 2,7 százalékos esésre számítottak. A befektetők azzal reagáltak, hogy jövő áprilisra árazták be az Európai Központi Bank betéti kamatláb csökkentését.
„A csökkenő infláció és a stagnáló gazdaság véleményünk szerint már a jövő év első negyedévében indokolhatja az EKB kamatcsökkentését” – nyilatkozta Matthew Landon, a JPMorgan Private Bank stratégája. „Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Christine Lagarde, a bank elnöke és társai vezetésével beindul a világban a következő kamatcsökkentési ciklus.”
Lagarde asszony viszont a héten arra figyelmeztetett, hogy „még nem jött el az ideje annak, hogy győzelmet hirdessünk”. A győzelem az ő olvasatában az lenne, ha sikerülnek két százalékra szorítani az erozóna inflációját. Az EKB főnöke hozzátette, hogy
továbbra is erős a bérnyomás, és ez az infláció egyik fő mozgatórugója.
Az Európai Központi Bank vezetése legközelebb december 14-én ülésezik, amikor – a közgazdászok várakozásai szerint – csökkenti a növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.
Andrew Kenningham, a Capital Economics tanácsadó cég közgazdásza azonban azt mondta, hogy a döntéshozók „biztosan” azt mondják, hogy még mindig „túl korai a kamatcsökkentés”, különösen azért, mert a magasabb energiaárak valószínűleg decemberben ismét 3 százalék fölé viszik az euróövezet inflációját.
És hogy mit jelent a hír az euróövezetben élő átlagpolgárnak? Az FT megjegyzi: a megélhetési költségek még mindig 20 százalékkal magasabbak, mint a három éve indult inflációs ugrás előtt. Viszont növekszik a vásárlóerő és növekszenek a fizetések és gyorsabban, mint az árak.
Közben az eurózóna egyes országaiban más és más a helyi inflációs adat. Szlovákiában például 6,9 százalék, míg Belgiumban 0,7 százalék. Öt országban már most az EKB 2 százalékos célértéke alatti a pénzromlás üteme.