A belső égésű motoros autókat – a múlt század elején – megmentőként ünnepelték, mert az 1800-as évek végére a városi lovak által hátrahagyott ürülék fojtogató problémává vált. Az akkori sajtó az 1950-es évekre méteres trágyalhalmokat vizionált, és 1898-ban még nemzetközi konferenciát is rendeztek New Yorkban a problémáról.
Mostanra viszont a benzines, dízeles kocsik léptek a lovak helyére, és az elektromos autókat ünneplik messiásként. Csakhogy, a brit kormány kutatása szerint ezek egy új problémát hoznak magukkal.
Az anyag szerint az évtized végére minden ötödik újonnan eladott brit autó elektromos lesz majd. És mivel több lesz belőlük és olcsóbb lesz az üzemeltetésük, megnőnek majd a forgalmi dugók.
Elég már most ránézni a lovasfogatokra tervezett londoni utcákra. A brit fővárosban – más világvárosokkal szemben – teljesen normális dolog, hogy fontos útvonalak egysávosak, és hogy a buszoknak és kerékpárosoknak választják le a lehetséges második sávot. A különböző – csak helyi lakosok számára nyitott – behajtási zónák elterjedése miatt ezek a „főutak” már amúgy is zsúfoltak, és ha még olcsóbb lesz az autózás, akkor még zsúfoltabbakká válnak.
A múlt hét végén közzétett brit kormányzati jelentés becslése szerint a következő ötven évben 78 milliárd font veszteséget generál majd a gazdaságnak a torlódások költsége – az összeg magyar pénzben 34 ezer milliárd forint. Márciusban még csak ennek kétharmadára becsülték a potenciális kárt.
A kormány becslése szerint az elektromos járművek üzemeltetése hamarosan kilométerenként átlagosan négy pennybe, 17 forintba fog kerülni, szemben a belső égésű motorral hajtott autók közel 10 pennys, tehát 43 forintos költségével. Az autósok így az olcsóbb kilométerek miatt szívesen vezetnek majd többet.
Jó, de nem kéne akkor több utat építeni? – merülhet fel a kérdés. Andrew Graves professzor, a Bath-i Egyetem autóipari szakértője szerint nem. Mint a Telegraphnak elmondta, "minél több utat építünk, annál gyorsabban megtelnek". Viszont a forgalmi dugók elszaporodása végső soron elveheti az emberek kedvét attól, hogy kocsiba üljenek – bizonyos utazások esetében.
A brit szabályozás szerint a gyártók által értékesített autók 22 százalékának a jövő évtől elektromosnak kell lennie. Ez a kvóta 2030-ra 80 százalékra emelkedik.
Rishi Sunak miniszterelnök ugyanakkor 2030-ról 2035-re tolta ki a tilalom kezdetét, amikortól nem szabad új, belső égésű kocsikat értékesíteni. Ez egyes aktivisták szerint csökkentheti az elektromos autók iránti keresletet. A kormányjelentés hiányossága viszont az, hogy nem kalkulál azzal a hatalmas árkülönbséggel, amely egy új elektromos és egy használt hagyományos modell között lehet.