Ártatlanságát hangoztatja az a húszas éveiben járó brit parlamenti kutató, akinek letartóztatását vasárnap jelentették be. „Kénytelen vagyok reagálni a médiajelentésekre, miszerint én kínai kém lennék. Fontos tudni, hogy teljesen ártatlan vagyok. Évek óta azon dolgozom, hogy a Kínai Kommunista Párt támasztotta kihívásokról és fenyegetésekről informáljak másokat” – tették közzé nyilatkozatát ügyvédei.
Az eset azonnal masszív hullámokat vetett. Az indiai rendezésű G20-as csúcson részt vevő Rishi Sunak brit miniszterelnök vasárnap kérdőre vonta Li Csian kínai miniszterlenököt – aki ugyan nem jelenti a kínai hierarchia csúcsát –, Sunak rajta keresztül azt üzente Pekingbe: „elfogadhatatlan”, hogy megpróbálnak beavatkozni a brit parlamenti demokráciába.
A brit rendőrség valójában két férfit tartóztatott le – még márciusban, de csak most adta ezt hírül a The Sunday Times –, és a brit titoktartási törvény megsértésével vádolják őket. (Ezzel a váddal volt előzetesben a börtönből a múlt héten megszökött, majd elfogott fiatal brit katona, akit Irán javára történő kémkedéssel vádolnak.) A második férfi feltételezések szerint egy harmincas éveiben járó egyetemi kutató.
Mindkettőt óvadék ellenében szabadlábra helyezték bírósági tárgyalásukig.
A néhány évig Kínában élő parlamenti kutató – sajtójelentések szerint – bizalmas hírszerzési anyagokat láthatott, és köthető Tom Tugendhat, befolyásos külügyi bizottsági elnökhöz, aki már próbálkozott a Konzervatív Párt vezetői posztjának – és így a miniszterelnökségnek – az elnyerésével, és ismert az Oroszországgal és Kínával szembeni kemény bírálatairól.
Sunak közölte: „nagyon komoly aggodalmát” fejezte ki kínai kollégájának a találkozón, igazságügyi minisztere, Alex Chalk pedig azt mondta, a nyomozóknak „keményen kell fellépniük” a parlamenti incidensek miatt. Konzervatív képviselők még vehemensebb beavatkozást követelnek.
Sir Ian Duncan Smith volt pártvezér szerint a húszas éveiben járó letartóztatott parlamenti dolgozót meg kell nevezni, mert „nem először szivárogtak be kémek a parlamentbe” és azt mondta: nem érti, miért nem nevezi a kormány „rendszerszintű fenyegetésnek” Kínát. Szerinte az illető „meg akarta osztani a tory pártot és aláásni azokat, aki bírálják Kínát”.
Mindez részben a tory belharc megnyilvánulása is:
Sunakot az ideológiailag jobbosabb konzervatívok túl puhának tekintik, és szerintük túl pragmatikusan próbál hozzáállni Kínához.
A héják talán azt sem tudják megemészteni, hogy a mostani kormányfő szembefordult elődjével, Boris Johnsonnal, és hozzájárult a bukásához. Közben a londoni kínai nagykövetség „rosszindulatú rágalomnak” nevezte, hogy a két letartóztatott férfit azzal vádolják, hogy Kínának adott át hírszerzési anyagokat és „Kína-ellenes manipulációval” vádolt meg bizonyos brit köröket.
A Telegraph című lap azonban úgy tudja: a brit szolgálatok szerint több kínai ügynök is dolgozhat a parlamentben és őket már az új Nemzetbiztonsági Törvény alapján akarják őrizetbe venni. A jogszabály kiterjeszti azok körét, akik ellen vádat lehet emelni és büntethetővé teszi „a külföldi szereplők általi befolyásolásban” való részvételt.